Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

XXIV Azok a kérdések. hogy valamely okiratban foglall megállapodások állapítanak-e meg és minő jogügylelet, mint jogi minősítés körébe tartozók, jogkérdést képeznek, s így felülvizsgálat alá esnek. 1547. 358. Az a kérdés, hogy valamely dolog kinek a tulajdona? nem ténykérdés, hanem jogkérdés, a méhnek eldöntése a megállapított tényeknek jogi minősítése, vagyis a tényeknek a lulajdonjog szerzésre vonatkozó jogszabályok alá vonása utján történik. 1548. 304. A mi a szerződós tartalmából órtelmezé> utján levezethető, nem tényállás, hanem jogi következtetés. 1558. 397. A helyesnek felismert jogszabály alkalmazhatóságát ki nem zárja az, hogy az eldöntendő eset korábban történt, semmint a jogszabály a bírósági ítéletekben alkalmaztatott volna. 1575. 434. Úgy az a kérdés, hogy valamely tények által a szerződő felek egyike a szerződésben biztosított vagylagos jogainak egyikét gyakorolta-e, mint az a kérdés, hogy bizonyos lények következtében a szerződés felbontottnak tartandó-e? nem ténykérdés, hanem jogkérdés. 1576. 438. Az, hogy az igénylő és a végrehajtást szenvedett között létrejött ügylet megtámadható-e vagy pedig a hitelezővel szemben is érvéin ellhető-e? — jogkérdés. 1578. 444. Az, hogy valamely nyilatkozatok vagy cselekmények alkalmasak-e a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére >z<>lgáló összebeszélést jogilag létrehozni, a nyilatkozatokból vagy cselekményekből következtetendő jogkórdós. 1594. 491. b) pont: A feloldási esetek. A gör. kel. egyházaknak az 1868: IX. L-cz.-ben szabályozott önkormányzati jogából folyóan annak megbirálása, hogy a gör. kel. lelkész lizetése az egyházközség által jogosan tarlatott-e vissza vagy nem. — nem tartozik birói útra, hanem a m. kir. kormány, illetve a m. kir. vallá>- es közoktatásügyi ministerium hatáskörébe. 1406. 4. Az a körülmény, hogy a felebbezési tárgyalásnál a felebbezési tanács elnökeként az a biró járt el, a ki korábban a felebbezési bíróság megkeresésére az elsőbiróságná szakértő ós tanú kihallgatását foganatosította, nem vonható az 1868: LIV. t.-cz. 56. $-nak valamely pontja s így a S. E. 465. §. 2. pontja alá sem. 146Í). 178. A S. E. 27. §. utolsóelőlti bekezdése értelmében hivatalból is tigvelembe veendő pergátló akadály forog fenn, ha felperes a zár alá vett ingatlanra, illetve annak hasznaira nyilvánkönyvi joga alapján a sommás biróság előtt az ingó vagyonra szabályozott igénypert indított. 1477. 191. Alperes azzal, hogy az első érdemleges tárgyalásról elmaradása miatt beadod igazolási kérelemmel, a vétlen elmaradást ki nem mutatván.