Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

XXV jogérvényes végzéssel elutasíttatott, nincs gátolva abban, hogy az ítélet elleni felebbezésben a S. E. 428. §, 1. pontja szerint kimutatbassa. hogy a törvény értelmében mulasztás esete egvátalában fenn nem forgott. 1494. 230. A megyés püspöknek a hatósága alá tartozó plébános ellen abból származó követelése, hogy a plébános kirendelt helyettese és a segédlelkészek a püspök rendelkezése következtében nem étkeznek a plébánián, a plébános pedig az élelmezés pénzbeli egyenértékét nem szolgáltatja, hanem a szükséges élelmezés költségét a püspök az egyházmegyei pénztárból előlegezte, mint tisztán egyházi ügyből származó követelés a polgári bíróság előtt nem érvényesíthető. 1550. 369. A lelebbezési bíróság Ítélete egész terjedelmében hivatalból is feloldandó, ha abban lényeges ellenmondások foglaltatnak ós ezek következtében az ügyvéd a felülvizsgálati kérvény benyújtásánál tévedésben lehetett. 1578. 444. c) pont: Eljárási jogszabálysértés. A felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatására vagy feloldására nem szolgálhat okul az ítélet indokolásában felhozott oly kijelentés, mely a felek közötti jogviszonyra vonatkozik ugyan, de a perben sem megvitatva nem lett sem eldöntés tárgyává nem tétetett. 1428. 60. A tanúnak az illető fél részéről történt megvesztegetésére ós a tanú vallomásában felhozott tény valótlanságának kimutatására felajánlott bizonyítás nem mellőzhető, ha eldöntendő az a kérdés, hogy az eskü alatt kihallgatott felek melyikének vallomása bir valószínűséggel. 1475. 1H<>. Egymagában annak a megállapításával, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási időszakban ((másokkal ÍN» közösült, még nincs megállapítva az a döntő ténykörülmény, hogy a fogamzási időszakban alperes közösült-e a törvénytelen gyermek anyjával vagy sem. 1545. 354. Ténykérdést képez : Az, IIOIÍ) valamely alakilag különben létesült és okiratba is foglalt ügyletnél nem az illető okirat tartalmánál lógva, hanem egyéb ténybeli adatok alapján a feleknek mi volt a valódi akarata. 1434. Hl. Annak megállapítása, hog) valamely okiratnak kiállítója annak kiállítása idejében elmebeteg volt-e? 1400. 153. Annak a megállapítása, hogy az okirat kitételeinek a felek egyező akarattal mily értelmet tulajdonítottak. 1497. 237 A kereskedő fizetéseinek megszüntetéséről való tudomás kérdése. 1505. 260. Az a kénlés. hogj valamely jogügylet szinleges-e, vagyis, hogy a