Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)
XXIII 185. §. A felülvizsgálatnak alapja. A felebbezési bíróság ítéletének, csupán indokai csakis valamely tények megállapítása vagy meg nem állapítása körüli jogszabály megsértése vagy mellőzése és nem az anyagi jogszabályok nem alkalmazása miatt támadhatók meg felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelemmel. 1580. 453. A felebbezési bíróság Ítélete a különben pernyertes alperes részéről felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelemmel az alapon támadható meg, hogy a felebbezési bíróság az itélt dolog (res judicata) iránt tett kifogását tekintetbe nem vette. 1587. 474. a) pont: Anyagi jogszabálysértés. Az okirattal való bizonyításra vonatkozóan az, hogy az okirat alakilag valódi-e, ténykérdést, — ellenben az, hogy az okirat tartalmánál fogva a felek között keletkezett-e, és minő jogviszony, jogkérdést képez. 1421. 38. Annak eldöntése, hogy valamely vagyonátruházás az átruházó hitelezőinek kijátszására irányult és ebbeli minőségénél fogva a hitelezőkkel szemben hatálytalan, jogkérdés, a mely megfelelő ténykörülményekből jogilag következtethető. 1422. 41. Annak megállapítása, hogy a felek bizonyos tényeinek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis, hogy azok által bizonyos szerződés létrejött-e, vagy pedig bizonyos fennálló szerződós megszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik; a midőn tehát a felebbezési bíróság a szerződést megszüntettnek kimondja, azonban a tényeket, a melyekből erre következtetés vonható, meg nem állapította, lényeges jogszabályt sértett, mely miatt ítélete feloldandó. 1425. 52. Abból, hogy az örökös az örökhagyó nevén álló ingatlant hagyatékbirósági eljárás utján saját nevére átirattá, nem következtethető arra, hogy az örökös az általa a hagyatéki ingatlan iránt kötött adásvételi szerződéstől elállott. 1425. 52. Az, hogy valamely szerződés felmondható-e, úgy az, hogy a felmondás elkésett-e, a jogkérdések keretébe tartozik. 1428. 60. Az a kérdés, hogy a felek között jött-e létre valamely szerződés ós minő szerződés, nem ténykérdés, hanem jogkérdés, a mi a szerződő feleknek megállapított akár szóbeli, akár írásbeli nyilatkozataiból esetleg levezethető. 1468. 473. Valamely dolognak ingatlan, ingó avagy tartozék volta : jogi fogalmak, s a dolog ebbeli minősége az ezeket a jogi fogalmakat meghatározó jogszabályok szerint bírálandó meg ; ténykérdés pedig e részben csakis a dolognak tényleges állapota, a melynek alapján, a megfelelő jogszabály alkalmazásával, a megbirálás megtörténhet. 1536. 331.