A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

17 Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a per tárgyává tett összegre felperes követelési jogát megállapította, jóllehet ez a követelés oly tőkének a kamataiból alakult, a mely tőkének követelési jogát kamataival együtt felperes másra ruházta át. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróság tényállása szerint ugyanis a kereseti követelés alapjául szolgáló B. kötelezőt az adósok ama 2200 frt tőke lejárt kamatairól állították ki, mely tőkét a felperes 2200 forintról szóló A) alatti kötelezvényre vezetett és alakilag valónak elismert záradék szerint még a B) alatti okirat kiállítása előtt H. B.-né V. M.-ra engedményezett, a nélkül, hogy a követelés átruházásakor oly nyilatkozat tétetett volna, mely szerint felperes az engedményezett követelés lejárt kamataira nézve a követelhetési jogot a maga részére továbbra is fentartotta. Ily tényállás mellett a felebbezési bíróság alperesek fizetési kötelezettségét azért állapította meg, mert jogi felfogása szerint a tőke átruházása esetén, annak kamataira az engedmény csak akkor terjed ki, ha a szerződő felek ennek határozott kifejezést adtak: továbbá mert a jelen ügy eldöntésénél jogi jelentőséget tulajdonított annak, hogy az engedményes a követelés átruházásáért az engedményezett tőkénél magasabb összeget nem fizetett és végül, hogy a B) alatti kiállításakor az azt aláiró adósok a tőkének előzetesen történt átruházásáról tudomással birtak. A felebbezési bíróságnak most kiemelt jogi felfogása azonban téves, mert jogszabály az, hogy ellenkező kikötés nem létében a követelés engedményezésével, az engedményezés nem egyedül a tőkét, hanem az azzal egybekötött mellékjogokat, tehát a lejárt kamathoz való jogot is megszerzi; az pedig, hogy az engedményes, az engedményezett követelés ellenértékéül mily összeget fizetett, nem bir jogi jelentőséggel, mert az engedmény érvénye nem függ attól, hogy az engedményező ellenértékül az átruházott követelés és járulékainak teljes összegét nyerje, sőt az engedmény hatályára az sincs befolyással, ha ellenérték egyáltalában nem is fizettetett; az a kérdés pedig, hogy az adósok a B) alatti kötelezvény kiállításakor birtak e tudomással arról, hogy felperes az A) alatti kötelezvényen alapuló követelést másra átruházta, az ügy megbirálásánál azért nem birhat fontossággal, mert az engedmény csak az engedményező és engedményes érdekeit érintvén, az eme jogügyletben részt nem vevő Ouriai határozatok. VI. 2