A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

mert a S. E. 184. illetve 129. §§. szerint a felülvizsgálat az Ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra nem terjedhet ki akkor, ha azok felfolyamodással megtámadhatók ; már pedig a felebbezési bíróságnak a felebbezési eljárás folyamán elsőfokúlag hozott olyan határozatai, a melyek költségben elmarasztalást tartalmaznak, e részben a S. E. 214. §. útmutatásához képest, külön felfolyamoi dással rendszerint megtámadhatók; és mert, ha ama marasztalásra vonatkozóan alperesek felülvizsgálati kérelme folyamodásnak vétetnék is, ez a felfolyamodás ugyancsak a S. E. 214. illetve az 1881. évi LIX. t.-cz. 51. §-ához képest nyilván elkésett, a mennyiben a marasztaló határozat az alperesi ügyvéd előtt az 1899. évi szeptember hó 20-ik napján volt kihirdetve, az alperesek felülvizsgálati kérelme pedig az 1900-ik évi május hó 11-ik napján, tehát a felfolyamodások beadására nézve előírt 8 nap •eltelte után adatott be. Alapos felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési birós.ig jogszabályt sértett meg azzal, hogy az illető házon megállapított hiányok feliforgása okából őt a kikötött munkabér 4000 korona hátraléka iránt keresetével elutasította és e hiányok helyreállítására szükséges költség megállapítását mellőzte, holott annak eldöntésére, hogy alperesek ama munkabérből esetleg mily összeget tarthatnak vissza, e költség mennyiségének megállapítása lényeges befolyással lehet: továbbá alapos alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy a felperes által teljesített pótmunkát olyan független és külön munkának vette, a minek díjazása, illetve e díjazás követelhetése az A. alatti szerződéssel kapcsolatban egyáltalában nincs : mert a felebbezési bíróság csupán abból az okból, minthogy az illető házon a tető-ormozat bádogpárkányzatának megerősítése hiányos és a pincze oldalfalain a víz keresztül szivárog, mellőzte e hiányok helyreállítására szükséges költség mennyiségének megállapítását és felperest a szerződésileg megállapított munkabér 4000 korona hátraléka iránt keresetével ez alapon időelőttiség szempontjából utasította el; azonban a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás szerint felperes az illető házat a maga egészében már elkészítette, az a ház, mint már fennebb is kiemeltetett, az A. alatti szerződés módozatainak lényegileg és legnagyobb részben megfelel és azt a házat alperesek tényleg használatba vették és használatban tartják; ilyen tényállás mellett pedig az állandóan követett