A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

mert a kereskedelmi törvény 285. §. szerint a kereskedőt ellenkező kikötés hiányában a kamat általában megilleti ; a törvény e rendelkezésénél fogva tehát a kereskedelmi törvény 1. §-ához képest azzal ellenkező szokás alkalmazást nem is nyerhetne és így a felebbezési bíróság nem sértett a S. E. 185. §. c. pontjának rendelkezése alá vonható eljárási szabályt azzal, hogy erre nézve a szakértők kihallgatásának mellőzését nem indokolta. (Kir. < Írn ia, I. G. 247/1900. 1900 augusztus 28.) 1144. A községnek törvényes illetőségi köréhez nem tartozik valamely épületnek ki által történt felépítése tényére nézve okiratbeli bizonyítványt kiállítani. A vasút tulajdonosa a mozdonyból kiszállt szikrák által felgyújtott és leégett épületért kártérítéssel nem tartozik, ha az épület tulajdonosa épületének jó karban tartása tekintetében nem járt el a kellő gondossággal. Ügyállás: A felperesek tulajdonát képező, egyszerű cserépfedéllel ellátott istáló-padlásnak vége, mely deszkával volt elzárva s az alperes tulajdonát képező gózmozdonyú vasút tengelyétől 20*75 cm.-re esett, a gőzmozdonyból kirepült szikrától kigyuladt és az istáló a padláson elhelyezett szénával és szalmával együtt elégett. Felperesek ez alapon alperes mint a vasút tulajdonosa ellen kártérítési keresetet indítottak. Alperes védekezése lényegileg az volt, hogy ha téve-tagadva az istáló a gőzmozdonyból kirepült szikrától gyuladt volna is ki, ennek a felperesek voltak az okai, mert az épület padlásán gyúlékony anyagot tartottak, de arról nem gondoskodtak, hogy a fedél cserepei közt vagy a 23—24 év előtt épült istáló padlásának végére alkalmazott deszkázatnak korhadás és beszáradás által keletkezett hézagain át a szikra a gyúlékony anyaghoz ne férhessen. Felperesek azt is vitatták, hogy az istálót épen az alperes vasút építette annak idején, és pedig egyszerű cserépfedéllel és deszkával. Az elsőbiróság alperest a kár megtérítésére kötelezte, ellenben a felebbezési bíróság felpereseket keresetükkel az alperes védekezésének elfogadásával elutasította. Felperesek felülvizsgálati kérelmét a kir. Curia elutasította a következő okokból: Nem bir alappal felpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési biróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy az első birósági eljárásnál G. alatt csatolt községi bizonyítványt a leégett istáló és pajtának alperes által történt építése tértyére nézve bizonyítéknak nem