A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

6 vette és hogy felpereseket e tényre nézve más bizonyíték előterjesztésére nem utasította, mert a községnek törvényes illetőségi köréhez nem tartozik valamely épületnek ki által történt felépítése tényére nézve okiratbeli bizonyítványt kiállítani és mert bár a bíróság a S. E. 35. §-a szerint gondoskodni tartozik a per kimerítő tárgyalásáról, de nem áll fenn oly eljárási jogszabály, a mely szerint a bíróság az ügyvéd által képviselt peres felet valamely nem alkalmas bizonyíték helyett más bizonyíték előadására felhívni tartoznék. Alaptalannak találtatott felpereseknek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett azzal, hogy H. R. mozdonyvezető és P. M. fűtő vallomását bizonyítékul fogadta el arra a tényre nézve, hogy alperes vasútvonalának mozdonya, mely a tűz. kiütése idején felperesek kigyulladt istáló és pajta épülete mellett elhaladt, kéményén szikrafogóval ellátva volt, mert a felebbezési bíróság az említett tanuk vallomását szabadon mérlegelni volt hivatva, s mérlegelésének eredménye, a mely szerint e tanuk vallomását érdekeltségük mellett is a szikrafogó alkalmazása tekintetében bizonyítékul elfogadta, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Egyébként a felebbezési bíróság a szikrafogó alkalmazása tényéből felperesekre nézve semmi hátrányos jogkövetkeztetést le nem vonván, felpereseknek eme tény megállapítása miatt panaszra okuk sincs. Végül alaptalannak találtatott felpereseknek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály sértésével utasította el keresetüket. Felperesek ugyanis kereseti követeléseiket egyedül abból a tényből származtatják, hogy alperes vasutjának gőzmozdonyából szállott ki az a szikra, a melytől a íelperesek tulajdonát képező istáló kigyulladt és leégett. Vita tárgyává sem tétetett, hogy alperes mint vasuttulajdonos jogosítva van-e vasutján gőzerőre alkalmazott, tehát tüzeléssel járó mozdonyokkal közlekedni. Ebbeli cselekménye tehát nem volt tiltott cselekmény. Arra vonatkozó tények pedig, hogy alperes alkalmazottjai a gőzmozdonyú vasút üzeme körül akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból vagy hibából oly cselekményt vagy mulasztást követtek el, a melyek e részben fennálló üzletrendi szabályokba ütköznek, meg nem állapíttattak. Ellenben a felebbezési bíróság megállapította tényként azt,