A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

3 úgy mint: árúk, előleg, ennek kamata, egy bőrtáska, vissza nem szolgáltatott minták és utazási költség czímén, összesen 445 frt 55 kr. erejéig. Később a szolgálati viszony közte és a czég között megszűnvén, a czég keresettel lép fel ellene, kérvén őt a 445 frt 55 kr. könyvkivonati tartozásban marasztalni. Alperes tagadta az árúk megrendelését és átvételét, azt vitatta többi között, hogy őt mint felperes utazóját nem terhelheti a czég érdekében tett utazásra szükséges utazási költség. — Az elsőbiróság előtti eljárásban alperes viszonkeresetet is támasztott. Mindkét alsóbiróság alperest marasztalta, a kir. Curia pedig alperes felülvizsgálati kérelmét a viszonkeresetre nézve visszautasította, egyéb tekintetben elutasította a következő okokból: A jelen perben a felebbezés szóbeli tárgyalás mellett intéztetett el és ily esetben a S. E. 142. §. szerint felebbezési kérelemnek az tekintendő, a mit az illető fél a felebbezési tárgyaláson szóval ad elő, a S. E. 152. és 164. §§. szerint pedig a per a felebbezési bíróság előtt csak a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai között tárgyalandó újból, illetve a felebbezési bíróság az első bíróság ítéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben a felek kérték a megváltoztatást. Ennélfogva tekintettel arra, hogy alperes a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv, úgyszintén a felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint a felebbezési tárgyaláson viszonkeresetre vonatkozóan felebbezési kérelmet szóval elő nem adott és így úgy tekintendő, hogy ő a viszonkeresetre vonatkozóan az első bíróság ítéletét felebbezési kérelemmel meg nem támadta ; a felebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése tehát, a mely szerint az első bíróságnak Ítéletét annyiban, a mennyiben alperes viszonkeresetével elutasíttatott, érintetlenül hagyta, az eljárási szabályoknak megfelel. Épen ezért alperesnek felülvizsgálati kérelmét a viszonkeresetre vonatkozóan a S. E. 183. és 193. §§. értelméban hivatalból vissza kellett utasítani. Egyebekben alperes felülvizsgálati kérelme azért utasíttatott el, mert a felhozott panaszai nem bírnak megállható alappal. Alperesnek panasza ugyanis elsősorban az, hogy a felebbezési bíróság a felperesi könyvkivonat egyes tételeire vonatkozó kifogásait figyelembe nem vette és annak ellenére, hogy felperes az illető árúk megrendelését és átvételét kellően nem bizonyította, illetve bizonyítani meg sem kísérletté, ezt a körülményt Sz. I. tanú vallomásával igazoltnak vette, holott arról a körülményről ez a tanú közvetlen tudomással nem bír, arra a körülményre tehát alperes volt volna 1*