A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

közös tulajdonát képező és a férj kezelése alatt álló ingatlanok megműveléséhez szükséges gazdasági felszerelések nem tekinthetők a nő külön vagyonának, hanem a hozomány jogi természetével biró tárgyaknak. 1342. 467. A nő szülői által a leányukra és férjére ezek házasságra lépése alkalmával átruházott ingatlan hozomány jogi természetével bírván, e miatt s a férj kezelésénél fogva az ingatlan termése felett a rendelkezési jog a házasság tartama alatt mindaddig, míg a közösségi viszony fennáll, a férjet illeti. 1342. 467. A hozomány rendeltetésére vonatkozó azzal az általános jogszabálylyal, hogy a férj kezeihez adott hozomány tulajdonjoga a nőt, ellenben annak haszna a házassági kötelék fennállásának tartama alatt a férjet illeti s hogy a férjtől a hozomány, míg a házassági kötelék jogilag fennáll, vissza nem követelhető, nem ellenkezik a házassági szerződésben foglalt az a kikötés, hogy a nő a hozomány biztosítását bármikor követelheti. 1364. 473. Ha a felek a szerződésben a biztosítás módjára nézve tüzetesen nem rendelkeztek és erre nézve megállapodásra nem jutnak, a bíróság vau hivatva határozni, és ha alperes a per folyamán biztosítéknyújtást semmi alakban sem ajánlott, mi sem áll útjában annak, hogy a biztosítéknyújtás birói letétbe helyezés által történjék. 1346. 473. 2. A nőnek ideiglenes tartáshoz való igénye. Az 1894: XXXI. t.-cz. 92. §-a a házástársaknak megengedi ugyan a tartásra való szabad egyezkedést, azonban nem helyezte hatályon kívül az 1886: VII. t.-cz. 22. §-nak azt a rendelkezését, mely szerint a házasfelek között a vagyoni viszonyok szabályozása iránt létrejött jogügyletek érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges. 1153. 25. Habár a házastársak között a vagyoni viszonyok rendezése tárgyában kötött egyezség közjegyzői okirat hiányában érvénytelen, a biróság az ideiglenes nötartás iránti perben mégis mérlegelni tartozik az egyezségi okirat tartalmából is kitűnő tényeket, jelesen azt, hogy a férj a nővel való együttélés megszakításába és annak különélésébe beleegyezett, továbbá azt, hogy a férj nejének hosszabb ideig, sőt a per folyama alatt is tartást fizetett és hogy mi szolgáltatott okot arra, hogy a férj a fizetéseket beszüntette. 1153. 25. A nő az ideiglenes tartáshoz való igényét elveszti ugyan, ha a különválás után más férfiúval viszonyt folytatott, azonban a férj ezt a tényt közvetlenül az ideiglenes nötartás iránti perben tartozik bizonyítani. 1154. 27. A nő a biróság előtt kijelentvén, hogy férjéhez egyátalán nem tér vissza, a férjre nem joghátrányos az erre tett ama nyilatkozata, hogy nejét most már ő sem veszi vissza. 1172. 63. A férj részéről levélben tett ama kijelentésnek, hogy ő nejének elmebeli állapotánál fogva az együttélésre nem kötelezhető, egymagában véve nem tulajdonítható oly jogkövetkezmény, hogy a nő férjének a biróság előtt tett azt