A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

LU építményekre egymagában az árverés ténye által nem szerzett tulajdonjogot, ha azok végrehajtásilag külön össze nem írattak és külön árverésre nem bocsát­tattak. 1282. 84-9. Ha az adásvételi szerződésről felvett okiratban az eladott ingatlan a telekkönyvi helyrajzi számok szerint van megjelölve, a terület pedig csak "mintegy 47a láncz» térmértékűnek jeleztetett, és a vételár nem holdanként vagy más térmérték szerint, hanem átalányösszegben van megállapítva, az eladó szavatossággal nem tartozik a 47a lánez területből hiányzó 1 hold 3Ó38/*D-öl területért. 1299. 381. Oly esetben, midőn a vevő az ingatlan vételárat egészen kifizeti, az eladó olyan okiratot tartozik kiállítani és a vevőnek átadni, a melynek alap­ján a vevő tulajdonjogát azonnal, vagy a szerződés körülményeihez képest annak idején bekebeleztetheti ; az ilyen okirat kiállítása és a vevőnek átadása tehát az eladó részéről a szerződésnek nem tulajdonképeni teljesítése és a vevőnek nem olyan önálló igénye, a mi csak viszonkereset vagy külön kérelem mellett volna tekintetbe vehető. 1«$23. 427. A felebbezési bíróság Ítélete szerint felperesek mint eladók, az illető átiratási okiratot alpereseknek mint vevőknek csak az ezek részéről a marasz­talási vételárösszegnek lefizetése ellenében, tehát nem előre lévén kötelesek átadni, felperesek maguk részéről az Ítéleti kötelezettségnek eleget tesznek azzal, ha a maguk részéről kiállított, tehát aláirt megfelelő okiratot annak ide­jében átadnak, módjukban állván alpereseknek az, hogy ezek is az illető okira­tot kiállítsák vagyis aláírják ; következéskép nincs akadálya annak, hogy fel­peresek az alperesek mulasztása esetében az ítélet végrehajtását kieszközöl­hessék és ezt a végrehajtást foganatosíthassák. KÍ2Ü. 427. Ingó dolgok tulajdonjoga az átvétellel szereztetvén meg, igénylő felperes azzal a szerződéssel, mely szerint a végrehajtást szenvedőtől csak a faj és súly szerint, de nem egyedileg meghatározott terményt vette meg, tényleges átadás­nélkül nem szerzett tulajdonjogot. Ha azonban felperes azt képes bizonyítani, hogy a végrehajtást szenvedő az igény tárgyát képező kukoriczát, habár csöves­állapotban kotárkába szállította s azt felperes zárja alá vétetvén, a zár kulcsait magához vette, az átadás rövid uton annyival inkább megtörténtnek tekin­tendő, mivel a zár alá vétellel felperes a kukoriczát birtokába vette. 1348. 478­Nem nyerhet alkalmazást az a jogszabály, hogy az eladó külön kikötés nélkül is szavatol az ingatlan kikötött térfogatának terjedelmeért, ha a szerző­désben kiköttetett, hogy területhiány esetében a vételár aránylagosan leszállí­tandó, ha a vevő a területhiányt meghatározott időpontig teljesítendő felmérés által megállapítja, azonban vevő az ingatlant csak az időpont letelte után és csak akkor mérette fel, a mikor a vételárt már teljesen lefizette. líttiH. 516. A malomjog, mint kisebb kir. haszonvétel, a volt földesúri jogok közé­tartozván, mint ilyen, tekintet nélkül arra. hogy maga az az épület, a melyben a jog gyakoroltatik, mint a közbirtokosság közös tulajdona külön telekkönyvbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom