A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

un jegyeztetett-e be vagy sem, a volt nemesi jószág tartozékát képezi; az tehát, a mennyiben a szerződés ez iráni eltérő rendelkezést nem tartalmaz, vagy á tulajdonos akaratából áltól e] nem választatott, magávalaz ingatlannal együtt eladottnak tekintendő. 1391. 571. Az egy összegben eladott és a leltárban a minőség vagy használhatóság fölemlítése nélkül felvett gazdasági felszerelés egyes darabjainak használhatósága vagy hiánya miatt az eladó a vevőnek megtérítéssel csak akkor tartozik, ha bizonyítást nyer, hogy leltári tárgyak a vevő által történt használatba vételkor rosszabb állapotban voltak, mint az eladás idején, vagy hogy azok az eladottakkal nem ugyanazonosok. 13!)I. 571. A dolgok átvételének nem szükségképeni feltétele az, hogy annál az átadó közreműködjék, hanem az átadás jogi hatálylyal megtörténtnek tekintendő, a mint a szerződő felek az átruházásra megegyeznek és a vevő a megvett dolgot birtokába vévén, azzal, mint sajátjával rendelkezik. 13ÍM. 571. A vevő az ingatlan iránt kötött vételi szerződést az alapon kérvén hatálytalannak kimondatni, mert eladó az eladott ingatlan tulajdonjogát addig megszerezni képes nem volt, de ezentúl sem lesz képes, az a kérdés, hogy felperes xevő tartozik-e bevárni alperes szerződésteljesítését vagy nem ? nem időelőttiségi kérdés, hanem a per érdemére tartozik. 13í)4. 583. 2. Az ajándékozási ügylet. Midőn a tulajdonos ingatlanát a tényleges értéken alól adta el, a tényleges és valódi érték közötti különbözet a vevőre nézve csak akkor képez ajándékot, ha eladó a vevőt ingyenes előnyben részesíteni kivánta s ha vevő ezt tudva, az ingatlant mint részben ingyen kapottat fogadta el. 131H. 417. A hitelező oly esetben, a mikor követelése az adósának lefoglalt vagyonából előre láthatólag be nem hajtható, a csak részben kielégítési alapul szolgáló lefoglalt vagyon elárvereltetését eszközölni nem köteles és az árverés «lött adósának megajándékozottja ellen jogosult követelését érvényesíthetni. 1355. 491. Abban az esetben, ha a hitelező részére adósánál lefoglalt vagyon e hitelező követelésének kielégítésére nem elegendő, azt a ténykörülményt, hogy a hitelező követelése adósának, az ajándékozónak egyéb vagyonában kellő fedezetet talál, a megajándékozott tartozik bizonyítani. 1355. 491. A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fennállott adósságaért az ajándék erejéig felelős akkor, ha az illető hitelező elől a kielégítési alap az ajándékozóval szemben egyenesen az ajándék által vonatott el. 1356. 494. A megajándékozott a hitelező keresete ellen sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy a hitelező követelése az ajándékozás idejében még nem állott fenn, ha a hitelező az ajándékozó váltótartozását csak az ajándékozás megtörténte