A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

XXXVII nélkül teljesítendő, az a körülmény tehát, hogy a kötelezett fél a másik fél részéről a teljesítésre fel nem szóííttatott, az előhbinek kártérítési kötelezettségét meg nem szünteti. 1230. 21 I. Jogszabály az, hogy kétoldalú terhes szerződés teljesítését csak az és annyiban követelheti, a ki és a mennyiben azt a szerződés határozmányaihoz képest maga is teljesítette és jogszabály az is, hogy kétoldalú terhes szerződésnél külön kikötés nélkül is és ellenkező kifejezett kikötés hiányában a szerződő felek vagyonilag kölcsönösen felelősek egymás javára az iránt, hogy mindegyik a részére lekötött ellenértéket a másik szerződő féltől a szerződés határozmányaihoz képest megkapja; az tehát, hogy az illető szerződésben kifejezetten nem foglaltatik az, hogy felperes az illető jogok és előnyök iránt szavatosságot vállal, felperes szavatosságának megállapítására teljesen közömbös. 1246. 246. Az írásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképpeni feltétele az. hogy azt szóbeli megállapodás előzze meg, hanem a szerződésben foglalt megállapodások akkor is kötelezővé válnak, ha annak tartalmáról a szerződő felek tudomással birnak és annak tartalmát ismervén, bár szóbeli kijelentést annak elfogadása iránt nem nyilvánítanak, azt mégis aláirják. 1252. 292. Az ingatlan volt tulajdonosa, a ki az ingatlanra jelzálogilag biztosított kincstári illetéket annak következtében, hogy az ingatlan átvevője azt megállapodás ellenére ki nem fizette, mint közvetlen illetékkötelezett fél végrehajtási kényszerből törlesztette, visszkereseti joggal bir az ingatlannak nem csak vele szerződésre lépett átvevője ellen, hanem annak későbbi tulajdonosai mint jelzálogi adósok ellen is, bár ezekkel közvetlenül szerződéses viszonyban nem állott. 1253. 295. Ha a felek a szerződésnek irásba foglalásában egyeztek meg, azonban az egyik fél az írásbeli tervezetben oly pontokat és kikötéseket kivánt felvétetni, a melyek elfogadása iránt a másik fél korábban szóbeli nyilatkozatot nem tett, utóbbi ezeket a pontokat és kikötéseket elfogadni nem köteles. 1293. 370. A nem teljeskorú is meghatalmazott minőségben érvényesen eljárhat, illetve jogügyleteket köthet. 1353. 488. A ki valamely társulatba tagként belépvén, annak tagja maradt akkor is, a midőn az időközben alkotott alapszabályok a tagok igényei tekintetében kedvezőtlenebb feltételeket kötöttek ki, annak a társulathoz való jogviszonya nem a belépés idejében fennállott, hanem a később alkotott alapszabályok feltételei szerint bírálandó el. 1372. 525. A szerződés létesítése alkalmával szóbelileg tett szerződésszerű akaratkijelentések kötelező feltételek akkor is, ha ezek az írásbeli, de ezzel nem ellentétes szerződésbe fel nem vétettek. 1393. 581.