A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

1 ü 1 ben Gs. Emil illetve ennek csődtömegét mint II. r. alperest, minthogy Gs. E. egyúttal a főadós Gs. N. örököse volt, a 6000 frtos követelésnek a csődtömegből illetve a jelzálogból való kielégítésének tűrésére kötelezte. A kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletének az alperes Gs. R.-ra és az ismeretlen örökösük gondnokára vonatkozó részét megváltoztatta, ezekéi a csődtömeggel egyetemlegesen arra kötelezte, hogy a 6000 frt tőkét és kamatát a néhai özv. Cs. J.-féle ingatlanok értéke erejéig megfizessék és pedig a következő indokolással : Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét abból az okból támadja meg, hogy a felebbezési bíróság az egyetemleges adóstársak, és az egyetemleges jelzálogokra nézve fennálló jogszabályokat helytelenül alkalmazta, a midőn özv. Gs. J.-nét vele szemben kezességi kötelezettségben állónak minősítette, és reá nézve azokat a jogszabályokat alkalmazta, melyek a kezességre nézve fennállanak, holott a felperest megillető jogok bírói megítélésénél csak azok a jogszabályok jöhetnek alkalmazásba, melyek úgy őt, mint jogelődeit az A) alatti kötelezvény értelmében özv. Cs. J.-néval szemben megilletik. Felperes panasza alapos. A felebbezési bíróság ítéleti tényállásában, mely a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálatnál irányadó, tényállás gyanánt megállapította, hogy a kereset alapjául bemutatott A) alatti kötelezvény tartalma való, illetve, hogy azt özv. Cs. J.-né egyetemleges adóstársként aláirta, megállapította továbbá, hogy az A) alatti kötelezvényben megnevezett hitelező, a sz. cs.-i takarékpénztár, az abban foglalt követelését H. J.-ra, ez pedig ugyanezt felperesre engedményezte, hogy a most említett engedményeknél az ellenérték kifizetése megtörtént. E szerint özv. Cs. J.-né és Cs. N. között az A) alatti kötelezvény szerint egyetemleges adóstársi jogviszony keletkezett. Az egyetemleges adóstársi viszonyból pedig a fennálló jogszabály szerint jogszerűen következik, hogy a hitelező választása szerint követelését bármelyik adósától követelheti, minek további következménye az, hogy egyik vagy másik adóstársat a kötelezettség alól felmentheti, az az ellen fennálló zálogjogáról tetszése szerint le is mondhat. A most előadott jogszabályt a felebbezési bíróság a fenforgó ügy megbirálásánál abból az indokból nem találta alkalmazandónak, mivel megállapítása szerint Cs. N. az A) alatti kötelezvény szerinti adóstárs vette fel tényleg az eredeti hitelezőtől az abban