A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

foglalt 6000 forintot, illetve 12,000 koronát, ugyancsak a felebbezési bíróság megállapítása szerint egy kizárólag őt terhelő adósság kifizetésére és hogy özv. Gs. J.-né az A) alatti kötelezvényt csak szívességből irta alá és vállalta el az egyetemleges adóstársi kötelezettséget s erről a körülményről a felebbezési bíróság ténybeli megállapítása szerint felperesnek is, mint engedményesnek tudomással kellett birnia, ennek ellenére mégis lemondott a jelzett kölcsön biztosítására a másik adóstárs Gs. N. tulajdonát tevő, ennek halála után Gs. E.-re szállott és ettől a felperes öcscse N. J. által a bekebelezett terhek fizetési kötelezettségével megvásárolt ingatlanra bekebelezve levő zálogjogáról és ez által alperes visszkereseti igényeinek érvényesítését lehetetlenné tette, továbbá, hogy a fentebb körülirott elveknek alkalmazása a hitelező jóhiszeműségétől és attól van feltételezve, hogy a kötelezettség valódi, ne pedig a hitelező tudtával formailag elvállalt, vagyis az egyetemlegesség formájába burkolt kezesség legyen. A felebbezési bíróságnak a most jelzett alapokra fektetett jogi álláspontja a fennálló jogszabályoknak meg nem felel, mert az egyetemleges adóstársi viszony létrejötte esetén az a körülmény, hogy az adóstársak között erre nézve minő megállapodás szolgált alapul,, a hitelezővel szemben az adóstársi kötelezettség lényegére, annak fennállására és a jog érvényesítésére mi befolyással sincs, az csak az egyetemleges adóstársaknak egymás közötti jogviszonyát szabályozza, és az egymás irányában való jogok érvényesítésénél szolgálhat zsinórmértékül, de a hitelező jogát nem érinti és az A) alattiból folyó jogát felperes ép úgy jogosítva van érvényesíteni, mint azt érvényesíthette volna az eredeti hitelező. Épen azért a jelen ügy megbirálásánál merőben közömbös az a közülmény, hogy felperes tudott-e arról vagy nem, hogy alperes özv. Gs. J.-né az A) alatti kötelezvényre adott értékből nem részesült és hogy a kötelezvényt szívességből írta alá, mert az egyetemleges adóstársi kötelezettség elvállalása fényéből következik, hogy alperes azért akként felelősr miként azt elvállalta és az, hogy özv. Gs. J.-né csak szívességből írta alá az A) alatti kötelezvényt, az abból származó jogok érvényesítésénél a kezességre nézve fennálló jogszabályok alkalmazására jogszerű okul nem szolgálhat. De nem szolgálhat jogos ellenvetés alapjául felperes követelésének érvényesítése ellen az sem, hogy felperes az adóstárs Gs. N., illetve ennek örököse Gs. E., illetve jogutóda N. J. ingatlanáról