A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

111 szállítani, felperes, inert fizetetten bérkövetelése volt, rendőri segélylyel ezt megakadályozta s ezért maradtak az ingók 1899 július 3-ig a bérleményen, a mely napon elárvereltettek. Felperes most mar pert indít a tömeggondnok ellen az 1899 május 1-től ugyanaz évi október 31-ig terjedő félévre 2000 K bérösszeg és 60 K vízdíj iránt azon az alapon, hogy bár a helyiség R. R.-nek már 1899 május l-re fel volt mondva, az ingóságok mégis 1899 július 3-ig a bérleményen maradtak s így a tömeggondnok már azért is bért fizetni tartozik, de különben a félévi bér azért is fizetendő, mivel a tömeggondnok a bérletet 1899 ápril 26-án az évi november 1. napjára felmondotta. Az alperes tömeggondnok ezzel szemben azzal védekezik, hogy a bérleti szerződés a felperes részéről 1899 januárban történt és R. R. által elfogadott felmondás következtében május 1-vel megszűnt, ő akkor az ingókat elszállítani kívánta, azonban felperes ezt megakadályozta, tehát május 1-től kezdve bérleti viszony fenn nem állott, az pedig, hogy ő mondott fel április 26-án az évi november l-re, tévedésből történt, mivel a felperes és R. R. közt május l-re történt előzetes felmondásról tudomással nem birt. A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból : Nem bir jogszerű alappal felperesnek arra alapított panasza, hogy alperes az 1899 évi április hó 26. napján ugyanaz év november hó 1-ső napjára felmondott és így ez által az utóbbi napig terjedő félévre közte és alperes között olyan jogviszony jött létre, a melynél fogva alperes ama félévre a bért fizetni köteles; mert a felmondás már jogi természeténél fogva nem irányul bérleti viszony létesítésére, hanem megszüntetésére, az pedig a felebbezési bíróság ítéletében tényként valónak van elfogadva, hogy alperesnek ez a felmondása tévedésből történt, a mennyiben alperes a felmondása idejében nem tudta azt, hogy a bérleti viszony felperes felmondása következtében kölcsönös beleegyezéssel már az 1899. évi május 1-ső napjára megszüntettetett. Alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság döntő súlyt helyezett arra, hogy felperes az 1899 évi május hó 1-én a bérleményből az ingókat elvinni nem engedte, és hogy noha tényként megállapította azt, hogy alperes a bérleményt az 1899. évi július hó 3. napjáig használta, alperest bér fizetésére nem kötelezte. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint ugyanis jelenleg felperes az alperestől az 1899 május hó 1-től ugyanez év október 31-ig terjedő félévre követel 2000 korona bért és 60 korona vízdijat; továbbá R. R. bérbe vett és bírt felperestől egy helyiséget