A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

107 Ügyállás: Felperes R. M. 1899 január 10-én biztosítási végrehajtás útján lefoglalt bérlője R. R. ingóságait 800 frt bérkövetelés erejéig. Az ugyanaz napon kelt E) alatti okirat tartalma az, hogy R. R. a felperesnek bérkövetelését 1351 frt 93 kr.-ban elismervén, ez összegnek 6% kamattal együtt 1899 május l-ig megfizetésére kötelezi magát, hogy a felperes részéről biztosítási végrehajtás útján lefoglalt ingók mindaddig zár alatt maradnak, míg felperes követelése teljesen kifizetve nem lesz, hogy II. és III. r. alperesek A. K. és Cs. J. felperes javára R. R. mellett készfizetői egyetemleges kötelezettséget vállalnak és megengedik, hogy nem fizetés esetében felperes bármelyiküket perbe vonhassa és vagyonukból kielégítést szerezhessen. R. R. ellen később csőd nyittatván, a csődlellárba felvett ingók a csődtömeg részére 1899 július 3-án elárvereztettek. A befolyt vételárra felperes a 800 frt követelése s egyúttal az 1899 május 1-től október 31-ig járó további félévi 1000 frt bér iránt elsőbbséget jelentett be, mire a csődtömeggondnok (I. r. alperes) az ingók árverési vételárát birói letétbe helyezte. Felperes most keresetet indít R. R. csődtömeggondnoka I. r. alperes és A. K. meg Cs. J. II. és III. r. alperesek ellen az E) alatti kötelező nyilatkozat alapján, kérvén alpereseket a kereseti 1351 frt 95 kr bérkövetelés és járulék egyetemleges megfizetésében marasztalni. Az I. r. alperes azzal védekezik, hogy miután felperes a bérkövetelése erejéig a közadós R. R.-nek összes ingóságait a csőd megnyitása előtt biztosítási végrehajtás útján lefoglaltatta, ezek az ingóságok elárvereztettek és a befolyt vételár birói letétbe helyeztetett, felperes csakis ebből a letett összegből mint külön kielégítési alapból követelhetne kielégítést és nem R. R.-nek illetve a csődtömegnek bárhol létező vagyonából. A II. és III. r. alperesek jogi álláspontja pedig az, hogy ők az E) alatti okirat szerint csak azzal a feltétellel vállaltak készfizető kezességet, hogy a felperes részére biztosításilag lefoglalt ingók az ő érdekükben birói zár alatt maradnak s hogy felperes csak ezen ingók erejéig nyerhet kielégítést, s így II. és III. r. alperesek saját személyükben kötelezettséget nem vállaltak ; a mennyiben pedig felperesnek jogában állana tőlük is fizetést követelni, követelése első sorban a birói letétből elégítendő ki és csak másodsorban követelhetne tőlük fizetést; azonban ez ki van zárva, mert az ingók árverésénél befolyt vételárral felperes követelése teljes fedezetet nyer. A felebbezési biróság I. r. alperest a birói letétben levő összeg erejéig, II. és III. r. alpereseket pedig oly feltétellel marasztalta, ha és a mennyiben felperes követelése a letéti összegből ki nem kerülne. Az ítélet ellen az összes felek éltek felülvizsgálati kérelemmel. A kir. Guria a II. és III. rendű alperest felülvizsgálati kérelmével egészen, felperest pedig felülvizsgálati kérelmével az I. r. alperessel szemben elutasította ; ellenben felperes felülvizsgálati kérelmének a II. és III. rendű alperessel szemben helyt adott és a felebbezési biróság Ítéletének e részben megváltoztatásával kimondotta, hogy felperes a II. és III. rendű alperes ellen az egész marasztalási összeg erejéig a kielégítést a birói letétrevaló tekintet nélkül kérheti és pedig a következő indokokból: