A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)
101 seket az árok betömésére és az előbbi állapot helyreállítására kérték köteleztetni. A felebbezési bíróság a keresetnek helyt adott. A kir. Guria alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta a következő okokból: Felperesek az elsőbiróság előtti szóbeli tárgyaláson az Írásbeli kereseti beadványukkal egyezően előadott kérelmükben az alperesek által készített vízlevezető ároknak betömését és az előbbi állapot helyreállítását kérik, tehát kereseti kérelmük reájuk nézve, káros vízi mű eltávolítása. Tekintve, hogy az 1885. évi XXIII. t.-cz. 42. §-a értelmében, mindazok a munkálatok, melyek többek között a víz természetes lefolyását akadályozzák vagy megváltoztatják, hatósági engedély alá esnek, ennek a törvényszakasz rendelkezéseinek megsértéséből származó jogsérelem orvoslása nem tartozik bírói útra, hanem figyelemmel az idézett törvényczikk 156. és 184. §-aiban foglalt rendelkezésekre, az ily ügyekben való eljárás az illetékes közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, s ez a körülmény oly pergátló akadály, mely a S. E. 27. §. 1. pontja és 9. bekezdése értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő. Az ennek figyelembe vétele nélkül hozott felebbezési bírósági ítélet ellen az alperesek részéről felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasz tehát alapos lévén, a felebbezési bíróság ítélete feloldandó és az egész eljárás megszüntetendő volt. (Kir. Guria I. G. 321/1900. 1900 október 6.) 1189. Az a hitelező, ki az ingatlan vételárának felosztása tárgyában tartott sorrendi tárgyaláson megjelent és követelését felszámította, a felszámításnak megfelelő és neki kézbesített sorrendi és kiutalási végzések ellen felfolyamodással nem élt, — a telekkönyvi sorrendben következő hitelezőtől, — a rosszhiszeműség esetét kivéve, — megtérítést nem követelhet az alapon, hogy a sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvben s illetve a hozott végzésekben tévedésből csupán kamatkövetelése és nem egyúttal tőkekövetelése vétetett fel s hogy ennélfogva a
