A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

[02 sorrendben következő hitelező a pénz felvételével az íl kárával jogtalanul gazdagodnék. ügy állás: Az I. rendű alperes kérelmére a II. rendű alperes ingatlanára vezetett árverésen befolyt vételár felosztása tárgyában tartott sorrendi tárgyalás alkalmával, a felperes takarékpénztár képviselője a kereset szerint három rendbeli 203 frt 13 kros részletet és ezek kamatait, összesen tehát 609 frt 39 kr. tőkét és kamatot számított fel, azonban a tárgyaló biró tévedéséből mind a tárgyalási jegyzőkönyvben mind a sorrendi és kiutalási végzésben a három részletnek csak kamata vétetett fel, minek következtében I. r. alperes mint a telekkönyvi sorrendben következő hitelező, ha a téves kiutalás alapján a pénzt felvenné vagy már fel is vette, 609 frt 39 kr. erejéig az ő kárával jogtalanul gazdagodnék. Kéri tehát I. rendű alperest annak tűrésére kötelezni,, hogy a 609 frt 39 kr. felperes részére kiutalványoztassék, esetleg ha a pénzt időközben felvenné, annak felperes részére való visszafizetésében marasztalni. — Az elsőbiróság I. rendű alperest a kereset értelmében marasztalta,, mert úgy találta, hogy a felperes által csatolt E) alatti kimutatásból nyilvánvaló, hogy a végrehajtást szenvedett II. rendű alperes a felperes takarékpénztárnak 6331 frt 35 kr. tőkével tartozott, hogy a felszámított 609 frt 39 kr, ennek a tökének már lejárt egyenkénti 203 frt 13 kros részleteiből állott, tehát ha a tőke még fennáll, ennek részletei is járnak és nem ezeknek csupán kamatai s így a sorrendi tárgyalásnál a felperes képviselőjének felszámítása tévesen Íratott a jegyzőkönyvbe. A felebbezési biróság I. alperes felebbezése alapján felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította, és pedig a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy a felebbezési biróság Ítéletében a tényállás arra nézve, hogy a sorrendi tárgyaláson követelését a három rendbeli annuitási részletre nézve nem számította fel, jogszabály megsértésével állapíttatott meg. Ez a panasz alaptalan. Az 1896. évi szeptember hó 4-én a bajai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság előtt tartott sorrendi tárgyalás alkalmával felvett jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy felperes felszámított tőkében : 6331 forint 35 krt, és annak a tőkének 203 frt 13 kr részlete után 1895 május 1-től, 203 frt 13 kr részlete után 1895 november 1-től és203 frt 13 kr részlete után 1896 május 1-től számítandó 6% kamatait, valamint a 6331 frt 35 kr után 1896 október 31-től számítandó. 6% kamatokat és 609 frt 39 kr után 1% bírságot; ezzel tehát meg van czáfolva felperesnek az az állítása, hogy ő a keresetileg követelt annuitási részleteket, mint tőkekövetelést a sorrendi tárgyaláson fel-