A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

\\ I mely szerint a közte és felperes között kötött haszonbéri szerződés megszűntnek kimondatott és csak a miatt élvén felebbezéssel, hogy ő perköltségben marasz* taltatott, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, a midőn nem bocsátkozva az ügy érdemének, jelesen pedig annak megbirálásába, hogy a peres felek melyike szegte ineg a szerződest s hogy alperes a per folyama alatt a szerződés megszüntetésébe feltételesen vagy feltétlenül beleegyezett-e, alperest pervesztesnek tekintette és ez alapon az elsőbiróság Ítéletének az alperest perköltségben való marasztaló részét helyben hagyta. 118(5. 97. A S. E. 111. §. rendelkezése alapján felperes nem marasztalható perköltségben, ha alperes a felperest a fizetéssel megkínálta ugyan, de bizonyos kamat elengedésére kívánta szorítani. 121 í). 179. Az ügyvéd részére munkadíj és költség saját felével szemben meg nem állapítható, ha az ügyvéd nem a megbízója érdekében járt el. 1239. 232. Habár a felülvizsgálati kérelem egész terjedelmében sikerre vezetett, a felülvizsgálati költség mégis kölcsönösen megszüntetendő, ha ezt a felülvizsgálati kérelemmel élő fél kérte. 1250. 285. Az, hogy a felebbezési bíróság az ügyvédek munkadíját magasabb összegben nem állapította meg, a felülvizsgálattal élő peres felekre nézve nem sérelmes, az ügyvédük pedig a felülvizsgálati kérelmet saját nevében nem írván alá, az nevében is beadottnak nem tekinthető. 1252. 292. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság a tartásdíj összegét két koronával lejebb szállította, felperesre nézve nem tekinthető részben pervesztességnek ; e miatt tehát a perköltség kölcsönös megszüntetésének nincs helye. 1281. 347. A felebbezési bíróság azzal nem sértett jogszabályt, hogy a felperes képviselőjének munkadíját saját felével szemben megállapította, mert ezzel a felebbezési bíróság az 1868 : L1V. t.-czikknek a S. E. 108. §-ban fentartott 252. §-ának felelt meg, és mert, ha a pártfogó ügyvéd a maga részéről is felére nézve a díjának megállapítását sérelmesnek tartja, jogában áll attól eltekinteni. 1320. 420. A válasziratban foglalt csatlakozási kérelem visszautasíttatván, az ügyvéd járandóságának megállapításánál a csatlakozás szempontjából felhasznált bélyegtöbblet tekintetbe nem vehető. 1323. 427. A S. E. 109. §-ában foglalt rendelkezés szerint szabály az, hogy a vesztes fél a nyertes fél perköltségének megtérítésében elmarasztalandó, a 110. §. szerint pedig a perköltségek csak abban az esetben szüntetendők meg kölcsönösen, ha a fél részben nyertes, részben vesztes és a biróság — ezt feltételezve, — az ott felsorolt esetekben csak is az egyik vagy másik felet a per összes költségében, vagy ennek egy részében nem találja elmarasztalandónak. 1335. 451. A mennyiben alperesek kötelezettsége nem lett egyetemlegesen megállapítva, alperesek a S. E. 112. §. értelmében a perköltségnek egyetemleges fizetésében nem marasztalandók. 1378.538.