A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

«)4 alpereseknek beszámítani czélzott ellenkövetelése megbízási viszonyból származik, és hogy az alperesek ellenkövetelésének eldöntése a tárgyalás elhalasztását vonná maga után ; már pedig ilyen esetekben a S. E. 106. §-a szerint az érvényesíteni czélzott követeléssel alperes külön perre utasítható. Másrészről alaptalan felperesnek is az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy alpereseket az alapperbeli költség viselésére nem kötelezte, mert felperes az alapperben azért vált pervesztessé, mivel bizonyítani elmulasztotta, hogy felperesként az A) alatti okirat alapján fellépni jogosult; a saját mulasztásából felmerült alapperbeli költség fizetésének terhe alól tehát akkor sem menekülhet, ha az újított perben kedvező eredményt ért el. Ellenben alapos felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a kereseti követelés után a kamatokat nem a pénz felvétele, hanem csakis 1896. évi deczember hó 19-ik napjától kezdve Ítélte meg; mert a szerződés felbontása következtében az előbbeni állapot lévén helyreállítandó, ez nemcsak abból áll, hogy alperesek visszaadják mind azt, a mit kezeikhez vettek, hanem egyúttal abból is, hogy kiszolgáltassák a minden ellenszolgáltatás nélkül kezeik között levő tőkének az átvételtől járó kamatait is, mert a jogügylet megszüntetése következtében őket jogszerűen az átvett tőkének jövedelmei sem illetik meg. (Kir. Curia I. G. 328/1900. 1900 október 3.) 1184. Igaz ugyan, hogy a tulajdonjognak a vételár kifizetéséig fentartása iránt történt kikötés a vételár kifizetésével hatályát veszti; azonban annak a kikötésnek hatálya, illetve az eladó részéről érvényesíthetése a vételár fizetetten volta esetében is a vételárnak harmadik személyre történt engedményezésével az engedmény terjedelméhez képest esetleg szintén megszűnhet. Ügyállás: Sz. 0. eladott a végrehajtást szenvedett N. K.-nak egy cséplőgépet a tulajdonjog fentartása mellett. Ezt a gépet kielégítési végrehajtás útján lefoglaltatta előbb M. N. I. r. alperes, később G. H. II. r. alperes. Felperes igénypert indítván, a lefoglalt gépnek a végrehajtás alól feloldását a fentartott