A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

78 1177. Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói megállapítása iránti kereset indíthatásának az a perjogi előfeltétele, hogy a megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik-e vagy sem, hivatalból vizsgálandó, habár alperes ez irányban kifogást nem is tett. Bérleti szerződés fennállásának kimondása iránt megállapítási keresetnek nincs helye és nincs szüksége, ha felperes nem vonta perbe az ingatlan összes tulajdonosait. ($. E. 16. §.) A í'elebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével a tényállást is ismertető következő indokokból utasította el: Felperes azt kívánta bíróilag megállapíttatni, hogy közte és mindhárom alperes közt a nyitrai 246. sz. telekjkben foglalt H-1 polgári birtok 1 sor 356/a. helyr. 291/a. házsorszám alatti házban levő, a Telekdy utczára nyiló üzleti helyiség, a hozzátartozó lakás, raktár s összes mellékhelyiségekre nézve 1900 évi ápril 1-től 1905. évi ápril l-ig terjedő öt évre a bérleti jogviszony évi 600 frt bér fizetése mellett fennáll. A í'elebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a ház a Il-od és Ill-ad rendű alpereseken kívül még az elsőrendű alperesnek 1A-részben és P. J.-nak is 1A-részben képezi közös osztatlan tulajdonát, továbbá megállapíttatott, hogy felperes az I-ső rendű alperesnek és a perbe nem vont eme negyedik tulajdonosnak osztatlan közös tulajdonjogáról tudott s a bérleti szerződés tekintetében mégis csak a Il-od és III-ad rendű alperesekkel lépett megállapodásra, minek következményekép felperes eme bérleti jogviszony megállapítása iránt támasztott keresetével az I-ső rendű alperessel szemben az elsőbiróságnál elutasíttatott, és az ítéletnek ezt a részét nem felebbezte. De Il-od és Ill-ad rendű alperesek a tényállás szerint a bérleti szerződésnek sem az I-ső rendű alperesre, sem pedig a perbe nem vont P. I. negyedik közös osztatlan tulajdonostársra kiható érvényét el nem ismervén, ha felperes azt vitatja, hogy az a jogviszony, a melyet ő csak a Il-od és III-ad rendű alperesekkel létesí-