A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

tett, a P. I. jutalékára is kiterjed, az ő jogviszonyának biztosítására nézve az lett volna szükséges, hogy felperes a bérleti szerződési jogviszony fennállásának kimondása iránt igényét P. I. tulajdonostárs ellen is érvényesítse. Felperes azonban a bérleti jogviszony fennállásának kimondása iránti keresetet P. I. ellen nem intézte, s e miatt ez a kereset a bérleti jogviszonynak a bérlemény egész tárgyára vonatkozó megállapítására nem vezethetett, mivel felperes a bérleti jogviszonynak csupán a perbe vont alperesek irányában czélzott megállapítása által a perbe nem vont P. I. ellenzése esetére ezzel szemben a bérleményhez nem juthatott volna, hanem ez által felperesnek csupán a vele megállapodásra jutott s perbevont alperesek irányában netán keletkezett kártérítési igénye nyert volna jogi biztosítást. Úgyde arra nézve, hogy felperes a vele állítólag nem csupán saját jutalékukra, hanem többi tulajdonostársaik jutalékára nézve is megbízás nélkül bérszerződésre lépett íj-ód és Ill-ad rendű alperesekkel szemben esetleg kártérítési igényt érvényesíthessen, felperes jogviszonyának ezekkel az alperesekkel szemben való biztosítására a megállapítási kereset indítása szükséges nem volt, mivel felperes a kártérítési igényt a megállapítási kereset indítása nélkül is érvényesíthette és így a felebbezési bíróság az által, hogy a megállapítási keresetet a felperessel megállapodásra jutott Il-od és Ill-ad rendű alperesekkel szemben elutasította, a S. E. 16. §-ának megfelelően járt el; már pedig valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói megállapítása iránti kereset indíthatásának az a perjogi előfeltétele, hogy a megállapítás felperes jogviszonyának biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik-e vagy sem, hivatalból vizsgálandó, habár az alperesek ez irányban kifogást nem tettek is. A pernek ily állása és eredménye mellett felperesnek a felülvizsgálati kérelemben foglalt az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazott vagy mellőzött akkor, a mikor felperest keresetével érdemileg az alapon utasította el a Il-od és Ill-ad rendű alperesekkel szemben is, hogy ezeknek az alpereseknekszándékát, és a vitatott bérleti szerződési megállapodásra vonatkozó nyilatkozatait csupán saját nevükben nyilvánítottaknak, és csupán az ingatlannak tulajdonukat képező jutalékára vonatkozóknak és olyanoknak tekintette, a melyek által a bérleti szerződési jogviszony a bérlemény egész tárgyára nézve az I-ső rendű alperes-