A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)
75 alperesnek elszámolni, - továbbá V. Á. köteles felperesnek az esedékessé vált 5000 frt bért megfizetni, ugyanő átveszi alperesnek a szemészete irányában fennálló tartozását és viseli a további folyó kiadásokat, köteles V. Á. az esetre, ha a nyári idény bevétele az évi 10,000 frt bért, ennek kamatát és a kezelési költséget meghaladná, e feleslegből 3000 forintot alperes adósságaira fordítani és a további felesleg illeti meg V. Á.-ot fáradozásai és az általa elvállalt koczkázatért; V. Á. az általa előlegezett 10,000 forintra nézve alperest a kötelezettség alul egyébként feltétlenül felmenti, alperes pedig ezeken felül a felperes ellen vélt kártérítési igényét szintén V. A.-nak átengedi, a ki az iránt a per költségét viselni köteles; egyúttal a 3. NB. alatti okiratban kifejezetten benfoglaltatik az, hogy a most idézett megállapodás azonnal érvénybe lép. A 3. NB. alatti okirat idézett tartalma szerint alperes és V. Á. között albérleti szerződés jött létre, és ez a szerződés jogilag már az 1900. évi április hó 22-ik napján foganatba ment; téves tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a 3. NB. alatti okirat idézett tartalma alperes és V. Á. között csak megbízási viszonyt létesített és hogy alperes a bérletből időközben elmozdíttatván, V. A. a kezelést meg sem kezdhette és így tényleg a kezelésbe be sem folyhatott : mert a szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentőségének meghatározására nem az a határozó, hogy maguk a szerződő felek az ügyletet miként nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanem az ügylet jogi jelentősége azoktól függetlenül a szerződő felek akaratkíjelentésének összeségéhez képest az anyagi jogszabályoknak megfelelően határozandó meg; azonban a 3. NB. alatti okirat idézett tartalma szerint V. Á. az illető bérleményt alperestől akként vette át, hogy ő azt számadási kötelezettség nélkül egyedül sajátjából, de kizárólag saját veszélyére az alperes minden vagyoni hozzájárulása nélkül fogja az alperes rendelkezésétől függetlenül kezelni, ennek ellenében az egyébként alperest terhelő fizetéseket teljesíti, saját az alperes ellen fennálló követelését elengedi, a netán mutatkozó haszonból alperes érdekében meghatározott összegű fizetést teljesít, és a netán még mutatkozó hasznot magának megtarthatja; már pedig a a bérleti viszony jogi természetével nem ellenkezik az, hogy bér gyanánt a bérlő részéről a bérbeadónak már korábban adott érték köttessék ki és hogy az összegileg meghatározott bér czímű váltó-