A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

76 zatlan ellenértéken kívül a bér gyanánt tekintendő további ellenérték a bérlemény tényleges jövedelmétől feltételezetten állapíttassék meg és az anyagi jog szabályainál fogva az olyan ügylet, a melylyel a bérlő a bérleményt saját további vagyoni hozzájárulása nélkül másnak ellenérték mellett az utóbbinak saját kárára és veszélyére állandó használatra átengedi, nem megbízási, vagy munkabéri, hanem albérleti viszonyt állapít meg és ez általabérlő a bérleti szerződést másra átruházza (hasonló értelemben döntött a kir. Guria 1899. G. 240. és 469. számok alatt); mert továbbá a felebbezési bíróság ítéletéből avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki az, hogy alperes ama átruházáshoz felperes belegyezésének megtörténtét felhozta volna és ennek a beleegyezésnek megtörténte iránt a felebbezési bíróság ítéletében ténymegállapítás nem is foglaltatik; — és mert a 3. NB. alatti okirat idézett tartalmában foglalt megállapodás mint albérleti szerződés ebbeli jogi természeténél fogva nem olyan, hogy annak tényleges foganatba meneteléhez külön alakszerű átadás és átvétel volt volna szükséges és ilyen átadás és átvétel létesítése abban a szerződésben kikötve nincs is; ilyen körülmények között magával a 3. NB. alatti okirat idézett tartalma szerint megtörtént ügyleti kijelentéssel és e kijelentés megtétele idejében, tehát az 1900. évi április hó 22-ik napján az az átadás és átvétel jogilag már megtörténtnek tekintendő ; és így abból, hogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint felperes az alperest az 1900. évi április hó 28-ika napján, tehát utóbb, a bérletből kimozdította, nem lehet jogkövetkeztetést vonni arra, hogy az illető albérleli szerződés még tényleg foganatba nem ment. A C) alatti okirat tartalma szerint alperes egy az ő telekkönyvön kívül tulajdonát tevő ingatlant a B) alatti szerződés megkötésével egyidejűleg felperesnek eladott és felperestől az illető vételárt megkapta, egyúttal magát arra kötelezte, hogy 60 nap alatt arra az ingatlanra nézve felperes tulajdonjogát tehermentesen bekebelezteti, az illető szerződést és a vonatkozó telekkönyvi kivonatot felperes részére kiszolgáltatja, ellenkező esetre úgy ez a vételi ügylet, mint maga a B) alatti szerződés hatályát veszti; már pedig a felebbezési bíróság valónak elfogadta azt, hogy ama 60 nap alatt felperes javára a tulajdonjog tehermentes bekebelezése meg nem történt és nem állapított meg tényeket az iránt, hogy e bekebelezés megtörténte akár erőhatalom, akár a felperes valamely ténykedése