A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

46 volna megállapítandók, melyekből a visszakövetelt vagyon jogi természetére következtetni lehetne. (Kir. Guria I. G. 280,1900. 1900 szeptember 14.) 1163. Az (). I*. T. 796. §. szerint az özvegy nő a hiányzó tartást a férje örököseitől részben vagy egészben csak abban az esetben követelheti, ha erre saját vagyoni viszonyainál fogva reá van utalva. A S. E. 170. §. értelmében a felebbezési eljárásban, a mennyiben az erre vonatkozó fejezet intézkedéseiből más nem következik, a S. E.-nak az elsőbiróság előtti eljárást szabályozó része megfelelően alkalmazandó, az erre vonatkozó 121. §. szerint pedig az ítéletnek tartalmazni kell az indokolást, melyben a tényállás a kereseti és ellenkérelem kiemelésével előadandó. Az, hogy a felebbezési bíróságnál az ügy csak nyilvános előadás útján intéztetett el, nem menti fel a felebbezési bíróságot attól, hogy Ítéletében visszaadja azokat a tényeket, melyek az elsőbiróság ítélete hozatala óla a saját Ítélete hozataláig a peres ügyre vonatkozólag felmerültek s hogy a felek minő kérelmet terjesztettek elő a felebbezésben és az az ellen beadott észrevételekben. Ügyállás : Felperes özvegy nő (az 0. P. T. hatálya alatt álló területen) férje örökösei ellen az özvegyi tartásdíj iránt indított keresetet. A felebbezési bíróság nyilvános előadás után hozott ítéletében felperest keresetével elutasította, a nélkül, hogy megállapította volna a tényállást arra nézve, hogy felperes részére a tartás saját vagyonából kikerül e avagy erre nézve hiány forog fenn. A kir. Curia a felebbezési hiróság ítéletét feloldotta a következő indokolással: Felperesnek az a panasza, hogy az 0. P. T. 796. §-a értelmében az özvegy nő részéről követelt hiányzó tartásdíj megítélésénél az özvegy vagyoni viszonyai tekintetbe nem vétethetvén, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn Ítéletében ezzel ellenkező felfogásmik adott kifejezést, alaptalan ugyan, mert az idézett szakasz értelmében az özvegy nő a hiányzó tartást részben vagy egészben csak abban az esetben követelheti férje hagyatékából, ha erre saját vagyoni viszonyainál fogva reá van utalva; felperes azonban felül-