A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

45 A felebbezési bíróság oly esetben, midőn a felek csak nyilvános előadást kértek, azonban a tényállás az elsőim-óság iratai, illetve Ítélete alapján kellően meg nem állapítható, a S. E. 177. §-a értelmében köteles a felek meghallgatására tárgyalást kitűzni. Ügy állás: Felperes, ki alperes férjétől 1898 óta különváltan él, keresetében előadván, hogy az ő tulajdonát képező 100 frt és 500 frt kinlevő követeléseket férje az adósoktól felvette és a pénzt elköltötte, kéri alperest a kétrendbeli tőkeösszeg és ezek után járó kamatok megfizetésére kötelezni. Alperes a kereseti állításokat tagadván, az első biróság a felhívott tanúknak és a peresfeleknek eskü alatti kihallgatása után felperest esküre bocsátván, alperest az: 500 frt megfizetésére kötelezte, ellenben felperest a 100 frtra nézve keresetével elutasította. Mindkét peres fél felebbezvén és az ügynek csak nyilvános előadását kérvén, a felebbezési biróság tényként megállapította azt, hogy a kereseti követelések felperes külön vagyonát képezik és ez alapon alperest a 100 frt megfizetésében is elmarasztalta. A kir. Guria alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és ezt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására utasította, a következő okokból: A tényállásból kitűnően a peres felek házastársak, s bár különváltan élnek, a házasság birói Ítélettel felbontva nincs, ily körülmények között pedig felperes keresetét illetően a jogi kiindulási pont az, hogy az a vagyon, melyet felperes férjétől, az alperestől visszakövetel, felperesnek külön vagyonát vagy pedig hozományát képezi-e? mert míg a házassági viszony fennállása nem akadályozhatja a házastársakat abban, hogy bármelyik házastárs a kizárólagos tulajdona, tehát külön vagyona iránt korlátlanul rendelkezzék s tulajdonát bárkitől s ekkép házastársától is követelhesse, addig a hozomány a nő által csak a házassági kötelék végleges felbontása esetében követelhető vissza. A felebbezési biróság Ítéletének tényállásában az elsőbirósági iratokból tényállásként azt állapította meg, hogy a felperes által keresetében visszakövetelt összegek annak külön vagyonát képezik s ítélkezését erre alapította. Annak a kérdésnek az eldöntése azonban, hogy valamely vagyon a nőnek külön önálló vagyonát, vagy pedig annak hozományát képezi-e? nem tény-, hanem jogkérdésre vonatkozik s ekként a felebbezési biróság által a S. E. 177. §-a alapján megtartani kellett tárgyalás útján Ítélethozatal előtt azok a körülmények és tények voltak