A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

35 1157. Minthogy a szerződést a leieknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentése alkotja és így az arról felvett okirat ama szerződésnek csupán bizonyítéka, ennélfogva teljes liitelt érdemlő alakban kiállított okirat mellett sincs kizárva annak lehetősége és bizonyítása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, illetve nem tartalmazza a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentését és hogy más volt a feleknek egységesen történt akaratkijelentése. Ügyállás : Alperesek a felperes czégtől egy cséplőgépet vásároltak. A 2V. alatti szerződés értelmében alperesek kötelesek voltak 1898 deczember 15-től kezdődően az 5548K. hátralékos vételárat négy egyenlő részletben megfizetni; azonban kiköttetett, hogy valamely részletfizetés elmulasztása esetében az egész vételár azonnal követelhető; egyúttal megengedték, hogy a vételár erejéig a zálogjog ingatlanaikra saját költségükre bekebeleztessék. A szerződésnek egy záradékában az foglaltatik, hogy abban az esetben, ha valamely évben a termés rosszul ütne ki, vagy elemi csapás állna be, az évi részlet fizetése a következő évre halasztatik. Felperes pert indított az egész 5548 K. vételárhátralék iránt azon az alapon, hogy alperesek az 1898 deczember 15-én esedékessé vált évi részletet le nem fizetvén, feltéve, hogy 1898. évben rossz termés volt, alperesek ezt a részletet 1899 deczember 15 én és ugyanakkor az 1899. évi, összesen tehát két részletet egyszerre tartoztak fizetni és minthogy nem pontos fizetés esetén a hátralékos részletek mind lejártak, kér marasztalást. Alperesek ezzel szemben azt hozzák fel, hogy a záradék nem tartalmazza a feleknek kijelentett akaratelhatározását, mert a feleknek megállapodása az volt, hogy rossz termés vagy elemi csapás esetében nemcsak az illető évi részletnek, hanem az összes hátralékos évi részletek fizetési ideje további egy-egy évre fokozatosan elhalasztatik, ezen felül vitatták, hogy bekebelezési engedélyt nem adtak ; minek bizonyítására a szerződésen aláirt tanukat kérik kihallgattatni, egyúttal pedig viszonkeresetet támasztanak a zálogjog törlése iránt. A felebbezési bíróság alpereseket a kereset értelmében marasztalta és viszonkeresetüket illetékesség hiánya miatt elutasította, ellenben a kir. Curia alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta a következő okokból : Alperesek a felebbezési bíróság Ítéletének azt a részéi, a mely szerint felperes javára a cséplőgép hátralékos vételára czímén 5548 korona megítéltetett, azon az alapon támadják meg, hogy ők megnevezett tanukkal bizonyítani kívánták azt, hogy a 2. alatti okirat 3*