A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

8 mert haszonbérleti szerződésnél a haszonbér a bérlemény használatának és viszont ez a használat a haszonbérnek a felek között egymást kiegyenlítő szerződési ellenértékéül szolgál, és ha több évre létesült haszonbérleti szerződésben is a haszonbér egy évi összegben van meghatározva, a haszonbérlet tárgya olyan ingat­lan, a minek szerződésszerű rendeltetése a mezőgazdászati megmí­velés útján való hasznosítás, ez a hasznosítás a dolog természeténél fogva a mezőgazdászati megmívelés útján csak egy egész gazdasági év alatt egységesen érhető el, s így ama haszonbérleti szerződés szempontjából meg sem osztható, minthogy pedig a haszonbérleti szerződés mellett a haszonbérlőt az ilyen hasznosítás illeti meg. ama haszonbérleti szerződés mellett ennek a hasznosításnak ellen­értéke vagyis a haszonbér is hasonló természetű és így maga a szer­ződés szempontjából szintén meg nem osztható, hanem csak egysé­gesen a mindenkori egy egész gazdasági éven át való hasznosítás ellenében bír jogszerű alappal; következésképen ha a haszonbérleti szerződés a mindenkori gazdasági év letelte előtt bármi okból meg­szűnik, arra a gazdasági évre többé a haszonbérbe adó a haszonbér fizetését jogszerűen nem, hanem csak a netán szenvedett vagyoni hátrány megtérítését követelheti; habár tehát a haszonbérlő a haszonbérleti viszony fennállásának tartama alatt a szerződésben ki­kötött haszonbér összeget megfizetni köteles, ezzel a szabályival a fent kifejtettek nem ellenkeznek ; mert továbbá ily körülmények között a szerződésben csakis a fizetés módjára nézve részletekre osztott haszonbér további köve­telhetésének nem jogalkotó alapja az, hogy a haszonbérlő a haszon­bérleti szerződésnek a gazdasági év letelte előtt történt megszűntéig magát haszonbérlőnek tekintette, és a haszonbérlet tárgyát hasz­nálta; az erre vonatkozó tényállás és így a bizonyítás is tehát a jelen per érdemi eldöntésére befolyással sem bírhat, és mert ezek szerint jogilag egymást kizárja az, hogy a haszonbérlő a haszonbér­leti szerződést megszüntesse, és mégis arra a gazdasági évre, a mi­nek folyamán a haszonbérleti szerződést megszüntette, haszonbért követeljen, már pedig a jelen esetben a haszonbérleti szerződés az illető gazdasági év első negyedében épen a felperesek keresete követ­keztében és pedig a jelen perben a járásbíróságnál megtartott első tárgyalás előtt szüntettetett meg, és így az a körülmény, hogy fel­peresek a jelen pert korábban indították, mégis a jelen per megin­dításakor alperesnek a bérleményről történt eltávozásáról tudomás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom