A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
6 gyalás kitűzésének kérelmezésére vonatkozó kötelező rendelkezése,, hanem alperes előkészítő iratában a felebbezéshez csatlakozhatott a nélkül, hogy a szóbeli tárgyalás kitűzése iránt kérelmet terjesztett elő. (Kir. Curia I. G. 211/99. 1899 augusztus 29.) 929. Ha mezőgazdászat! mívelés útján hasznosítható ingatlan iránt kötött olyan haszonbérleti szerződés, melynél a haszonbér egy évi összegben van előre meghatározva, bármi okból a mindenkori gazdasági évnek eltelte előtt szűnik meg, a haszonbérbeadó haszonbérnek fizetését a bérlőtől többé nem követelheti, hanem csakis netán szenvedett kárának megtérítéséhez lehet igénye.* Ügy állás: Felperesek ingatlanaikat, köztük szántóföldjeiket, az illető' év október 1-ső napjától kezdődő több évre az alperesnek haszonbérbe adták évi 4-000 forint bérért, olyként, hogy ez félévi előlegesen részletekben fizetendő. Felperesek pert indítottak alperes ellen az 1897. évi október hó 1-én fizetendő előzetes félévi haszonbér iránt. E perben tartott első érdemleges tárgyalás előtt felperesek külön pert indítottak alperes ellen a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt azért, mert alperes 1897. október 1-én haszonbért nem fizetett. Az 1897 deczember 9-én kihirdetett Ítélettel ez okból a haszonbérleti szerződés megszüntettetett és ez az itélet jogerőre emelkedett s ez az Ítélet a a haszonbér fizetése iránt indított pernek első érdemleges tárgyalása előtt hozatott meg. A felebbezési bíróság felperest a haszonbér iránt keresésével elutasította és felperesnek felülvizsgálati kérelmét a kir. Guria szintén elutasította a következő okokból: Felperesek megtámadják a felebbezési biróság Ítéletének azt: a jogi döntését, a mely szerint ők az 1897. évi október hó 1-ső napjától az 1897. évi deczember hó 25-ik napjáig terjedő időre esedékes 933 frt 3J kr. haszonbér iránti keresetükkel elutasítottak és a költségben elmarasztaltattak. Felperesek panasza az, hogy a jelen per megindításakor a köztük és alperes között létrejött haszonbérleti szerződés fenállott ésígy ők a jelen per megindításakor alperestől mást mind a haszonbért jogszerűen nem követelhettek ; a felebbezési biróság tehát meg* Lásd IV. kötetben 40. lapon közölt határozatot.