A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

417 fedezve. De a megállapított tényállás szerint a község a M. A. hagyatékához tartozót! ingatlanokat C. A.-nak haszonbérbe adta három évre, ez a haszonbérlő azonban az ingatlanokat csak egy éven át használta, míg a másik két évben azokat a község jegyzője a maga javára tartotta használatban, és a községi jegyző az általa vezetett cselekvő főkönyvben eme ingatlanok két évi haszonbérével önmagát terhelte meg, olykép, mintha ő ezt az összeget az árvapénztárból kölesönkép felvette volna. Ugyanabban a cselekvő főkönyvben előfordult egy 500 forintos követelés olykép elkönyvelve, mintha ez összeget az akkori községi jegyzőnek a felesége az árvapénztárból kölcsön felvette volna, és ez a tétel a jegyző felesége által kiállított ily tartalmú kötelezvénynyel volt fedezve. De megállapíttatott, hogy ez az 500 forint nem került a gyámpénztárba, és kölcsönkép a jegyző feleségének ki nem adatott, hanem a G. G. hagyatékához tartozott ingatlanok eladatván, ezek vevője a vételárból 500 frtot a község jegyzőjének kezéhez fizetett le, a ki a vételárnak felvételére jogosítva nem volt, és a kezéhez jutott összeget saját czéljaira fordítván, arról a felesége által kötelezvényt állíttatott ki kölcsön czíme alatt, és a cselekvő főkönyvbe feleségét mint kölcsönvevő adóst vezette be. Ez a két követelés az időközben elhalt községi jegyző örököseitől örökség hiányában, a jegyző özvegyétől pedig vagyon hiányában be nem hajtatván, T. megye árvaszéke, helyesen annak Líyámpénztára az árvavagyon átadása és átvételéről felvett jegyzőkönyvbe iktatott s fent említett kijelentésre hivatkozva, az átadó község ellen az ez által elvállalt szerződési szavatosság alapján a két összeg megfizetését követelte. A felperesek a felebbezési biróság keresetével s felülvizsgálati kérelmével a kir. Curia is elutasította a következő okokból: Nincs megállható alapja felperes ama panaszának, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazott, illetőleg mellőzött akkor, a mikor a szavatosságnak szerződésileg alperes község részéről történt elvállalását figyelmen kívül hagyva, a keresetek tárgyát képező követelések miként keletkezésének és jogi természetének bírói megvizsgálatába bocsátkozott és a jogkérdést ez alapon döntötte el. Az árva vagyon átadása és átvételéről 1879 február 7-én felvett jegyzőkönyvben foglaltatik ugyan az a kijelentés, hogy mivel a megyei árvaszék kiküldöttei az árva-vagyont számfejtetlen állapotban vették át, ennélfogva az átvevő küldöttség részéről kijelentetik, hogy az átadó község az átadott árva-vagyon és kötvények tekintetében mindaddig szavatossággal tartozik, míg számfejtés útján tisztába nem fog az árva-vagyon hozatni és míg a kötvényekben foglalt és kint lévő összes követelések a megyei árvapénztárba be nem folynak, de ez a kijelentés csak a megyei árvaszéki kiküldötteknek egyFabiny, Curiai határozatok. V. 27