A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

védje az által, hogy az alperessel oly ).egyességet kötött, mely szerint a pénzbeli szolgáltatás iránt fennállott szerződés meg lett szüntetve, oly jogviszony szabályozásába bocsátkozott, a mely per tárgyál nem képezte, s így megbízás nélkül járt el. A felperest a felebbezési bíróság keresetével, s felülvizsgálati kérelmével a kir. Curia elutasította a következő okokból : Felperes felülvizsgálati kérelmében azérl támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, meri szerinte a felebbezési bíróság anyagi jogszabályi sértett, a midőn kimondotta, hogy a felperes részéről kiadót! általános és nem korlátolt meghatalmazás törvényes alapul szolgálhatott az akkori felperesi ügyvéd részére a peregyesség megkötésére, mert az ügyvéde részére kiadott ügyvédi megbízás csak a per tárgyát képező jog érvényesítésére vonatkozott, a per tárgyát nem képező szerződés hatálytalanítása iránti peregyesség megkötésére a/, ki nem terjedt, ehhez czl tárgyazó különös megbízás .szükségeltetett volna. Felperes panasza alaptalan, mert felperes a nézete szerint sérelmes peregyességet csak részben támadja meg, t. i. abban a részében, mely szerint a jövőben a papi javadalmazásokat felperes és alperes természetben és felében fogják használni, egyéb részében azt fentartani kívánja. A megtámadott peregyesség egy egészet képez, melyre a felebbezési bíróság ténybeli megállapítása szerint alperes teljesítést is eszközölt, ha tehát felperes ezt a peregyességét sérelmesnek találja, annak csak egészében való megsemmisítését szorgalmazhatja, de a neki esetleg kedvező rész épségben tartása mellett az esetleg szerinte kedvezőtlen ívsz megsemmisítését nem kérheti, mivel ez ellenkezik a kétoldalú szerződések kölcsönösen kötelező erejére vonatkozó jogszabályival. Egyébként nem alapos felperesnek arra vonatkozó érvelése sem, hogy az alapperben eljárt ügyvéd a kereseti jogtól különböző és a per tárgyál nem képező jogviszony tekintetében kötvén peregyességet, erre nézve a megbízott ügyvéd meghatalmazása ki nem terjedt és úgy e tekintetben megbízás nélkül járt el s eljárása az 1881: LIX. 39. §. k pontja rendelkezése alá esik. Az egyességileg szabályozott jogviszony nem áll ellentétben a per tárgyát képező jogviszonynyal. Felperes alapperbeli keresetét a közte és alperes között 1896 jul. 25-én kelt arra a szerződésre alapította, mely szerint a felperest mint lelkészt és alperest mint káplánt közösen és pedig mindeniket fele részben megillető lelkészi' javadalom tekintetében az a megállapodás jött létre, hogy a javadal-