A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

408 mat egészen alperes káplán kezeli és használja s ennek fejében fizet alperes a felperesnek készpénzül évenként 450 frt 50 krt. Az ezen 450 frt 50 kr. összegből hátralékos összeg iránt perelte be felperes alperest. A peregyesség szerint alperes kötelezte magát a hátralék kifizetésére, de az ez utáni haszonvétel tekintetében a peregyesség szerint az a megállapodás jött létre, hogy felperes és alperes jövőben természetben és felében használják a papi javadalmakat. Ezzel a felperes és alperes közötti jogviszony, mely nem is ezen szerződésen alapul, hanem az egymással szemben elfoglalt hivatali állásukból származik, nem érintetik, csakis a közösen őket megillető javadalom mikénti élvezete szabályoztatik, tehát a peregyesség által nem a kötelezettség természete, vagy terjedelme szenvedett változást, hanem csak az eddigi készpénzbeli szolgáltatás helyébe tétetett természetbeni szolgáltatás, mely a kereseti követeléssel nem áll oly ellentétben, hogy a kereseti jog érvényesítésére kiadott és peregyesség megkötésére is feljogosító ügyvédi meghatalmazással megjelent ügyvédre nézve jogilag az lenne megállapítható, hogy az a peregyesség megkötésénél a peregyességnek azon része tekintetében, mely szerint a pénzbeni szolgáltatás helyett jövőben peres felek a papi javadalmat közösen használják, meghatalmazás nélkül járt el és hogv ennélfogva az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. K) pontja a peregyesség megsemmisítésére alkalmazást nyerhetne. Ezek szerint tehát a felebbezési bíróság ítélete az anyagi jogszabálynak megfelel. (Kir. Guria I. G. 169/900. 1900 május 19.) 1127. A Budapest székesfőváros lakbérletí szabályai 20. §-ának értelmezése s ama feltételek fenforgása, a melyek mellett e §. rendelkezése szerint a bérlő a bérleti szerződést egyoldalúan felbontani jogosítva van. (Bp. I. b. szab. 20. §.) Felperes azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság nem alkalmazta azt az eljárási jogszabályt, a mely szerint a szakértők véleményére való hivatkozással a szakértők irásba foglalt nyilatkozatát figyelembe kell venni. Az indokolás szerint felperes panaszának lényege abban áll,