A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

406 álláspontból kiindulva felperes anyát keresetével elutasítva, a netán létrejött ellenkező megállapodásra vonatkozó tények és esetleg a szükséges tartás fele részének megfelelő összeg megállapításába nem bocsátkozott, ennek megállapítása nélkül pedig az ügy érdemileg alaposan el nem bírálható, ez oknál fogva a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldani s ugyanazt a bíróságot az e végzés rendelkező része szerinti további eljárásra utasítani kellett. (Kir. Curia I. G. 170/900. 1900 május.) 1126. A fél a perbeli képviselője által az ellenféllel a perben kötött egyezséget, ha az alapon a maga részéről már teljesítést is eszközölt, a meghatalmazási jogkör túllépése miatt csak egészben kérheti megsemmisíttetni, de a neki esetleg kedvező rész épségben tartása mellett, a szerinte kedvezőtlen résznek megsemmisítését nem kérheti. (1881: 59, t.-cz. 39. §.) Az az ügyvédi meghatalmazás, a mely a megbízó által az őt a perbeli ellenfél irányában megillető évi szolgáltatásnak készpénzben való teljesítése iránti igénynek per útján való érvényesítésére adatott, nem zárja ki az úgyvéd részéről a perben az ellenféllel olyan egyezség megkötéséhez való jogosultságot, a melyben a jövőre nézve nem a kötelezettség természete vagy terjedelme szenved változást, hanem csakis a szolgáltatásnak miként leendő teljesítése lett az eddigitől eltérően szabályozva. (1874 : 34. t.-cz.) Ügyállás: A felperes lelkész s az alperes káplán. Az alperesnek káplánná történt választásakor a felperessel az a szerződés jött létre, hogy az öszszes papi javadalmat, a melyhez tartozott egy sessió föld is, egészben az alperes káplán használja s a felperes lelkésznek ezért évi átalányösszeget fizet. Az alperes kötelezettségének eleget nem tévén, a felperes őt beperelte. A tárgyaláson az alperes egyességileg arra kötelezte magát, hogy az eddigi készpénzhátralékot kifizeti, a jövőre nézve azonban a peregyesség szerint az lett megállapítva, hogy a felperes és az alperes a javadalmat természetben és felerészben használják. A felperes most már semmiségi pert indított az 1881 : 59. t.-ez. 39. §. k) pont alapján azon az alapon, hogy az ügyvédi megbízásnak a per tárgyát képező készpénzkövetelés érvényesítésére irányult, s az ő ügy-