A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

400 talás azonban, még ha az kifejezetten ki nem emeltetett is, nem tekinthető az ügygondnok személyes marasztal­tatásának. (1881 : 00. t.-cz. 124. §.) A követelés behajtására másnak érdekében kiren­delt ügygondnok, mint a lelek képviseletére jogosított ügyvéd lévén megbízva, az általa indított perben közben­járásáért a munkadíj és költség a végrehajtási tömeggel szemben, melynek érdekében eljárt, a per bírósága által megállapítandó. (1881 : 60. t.-cz. 126.128. $§. S. E. 108. §.) Felperesnek az a panasza, hogy a perköltség kölcsönösen meg nem szüntettetett, alaptalan, mert a S. E. 109. §. szerint a pervesz­tes fél az ellenfélnek okozott perköltségben marasztalandó, a per­költség kölcsönös megszüntetésének pedig a 110. §. értelmében csak abban az esetben van helye, ha a felek részben nyertesek, részben vesztesek, a mi a jelen esetben fenn nem forog és mert a 168. §. szerint annak meghatározása, hogy az a fél, ki a felebbezési eljárás­ban oly új előadás alapján lett nyertes, melyet a bíróság meggyőző­dése .szerint már az első bíróság előtt érvényesíthetett volna, a felebbezési eljárás összes költségeinek vagy annak bizonyos részé­ben marasztaltassék-e el, a jelebbezési bíróság belátásától függ, e kérdés tehát jogszabálysértés alá vonható sem lévén, e részben a felülvizsgálás ki van zárva. Alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy őt a saját sze­mélyében marasztaltatott ;i perköltségben és hogy ezekben nem marasztal tátott akár a végrehajtató, akár a végrehajtást szen­vedő fél. G. Gy. ügyvéd ugyanis a végrehajtási ügyben eljárt bíróság által a végrehajtást szenvedettnek végrehajtásilag lefoglalt követelése behajtására, mint ügygondnok lévén kirendelve, ily minőségben in­dította a jelen pert az 1881 : LX. t.-cz. 124. §. értelmében saját fel­peressége alatt. E szerint a kereset elutasítása esetében a perköltségben csak is felperes mint ügygondnok, de sem a végrehajtató, sem a végre­hajtást szenvedett fél — kik ügyfélként perben nem állanak — nem marasztalhatók, következéskép a felebbezési bíróság nem sértett azzal jogszabályt, hogy a pervesztes felperest a perköltségben ma­rasztalta, azt pedig hogy a perköltségért G. Gy. ügyvéd nem saját személyében, hanem mint ügygondnok felelős és hogy ennélfogva

Next

/
Oldalképek
Tartalom