A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

40 f az ti saját vagyonára végrehajtás nem vezethető, a felebbezési bíróság ítéletében kifejezetten kiemelni nem tartozott, minthogy magában értetendő, hogy az ügygondnok minőségben való marasztalás személyes marasztalásnak nem tekinthető. Ellenben alapos felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy az ő ügyvédi költségénekés munkadíjának megállapítását mellőzte, illetve e tekintetben az első bíróság rendelkezését hatályon kívül helyezte, mert a követelés behajtásával a bíróság által mások érdekében G. Gy. mint a felek képviseletére jogosított ügyvéd lévén megbizva, bár e keresetet saját felperessége alatt indította meg, — mégis a végrehajtási tömeg megszerzése tekintetében a végrehajtató fél érdekében lépett fel, tehát kétségtelen, hogy közbenjárásáért munkadíja és költségének megtérítését követelni jogosult és mert az 1881 : LX. t.-cz. 128. §-a azt rendeli, hogy a lefoglalt követelés behajthatatlansága esetében a behajtásra fordított és bíróilag megállapított költségek és díjak az alapperbeli követelés járulékaihoz számíttatnak; már pedig e perben felmerült költségek és díjak bírói megállapítására az 1868 : LIV. t.-cz. 252. §-a és a S. E. 108. §-a értelmében a perbíróság van hivatva, — ellenben az 1881 : LX t.-cz. 126. §. értelmében a végrehajtási ügyben eljárt bíróság az ügygondnoknak csak oly költségeit és díjait állapítja meg, melyeket — bár a követelés behajtása sikerült, — a per birósága meg nem itélt, vagyis olyanok, a melyek a perben felszámíthatok és megítélhetők nem voltak. Ezekre s arra tekintettel, hogy az ügyvédnek az első, illetve a felebbezési eljárásnál felmerült díjainak és költségének megállapítása a felebbezési bíróság hatáskörébe tartozik, a felebbezési bíróság megtámadott Ítéletét a rendelkező részben foglalt módon részben meg kellett változtatni, s ugyan azt a bíróságot új Ítélet hozatalára utasítani. (Kir. Curia G. 211/900, 1900 május 12.) 1121. A férj, a ki nejével közös tulajdonul birt ingatlannak egyedüli kezelője, a neje ellen vezetett végrehajtás rendén ennek az ingatlannak a végrehajtást szenvedett nő tulajdonaként lefoglalt fele termésének saját tulajdonául a zár alól leendő feloldását azon az alapon, hogy Fabiny, Curiai határozatok. V.