A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

383 ügydöntő jeleiitőséget tulajdonít-e, vagy sem ? — ez a szabálytalanság azonban nem szolgálhat a megtámadott ítéletnek feloldására okul, ha tanú vallomásának mellőzése a felülvizsgálati kérelemben csak általánosságban van panaszolva a nélkül, hogy tüzetesen elő adva lenne, hogy a tanú vallomásában foglalt mely tény tekintendő lényegesnek és bizonyítottnak? (S. E. 1í>0., 185. §§.) A perbeli fél a miatt, hogy :i tanú kihallgattatásál elrendelő első bírósági végzést már csak az erre kitűzött határnap eltelle után kapta kézhez, felülvizsgálati panaszt nem emelhet, ha az első bíróság e szabálytalan eljárásai ismerve, az ellen az első bíróság előtti eljárásban lel nem szólalt s a tárgyalást folytatta s így panaszjoga már az első bíróság előtti eljárásban elenyészett. (S. E. 155, :*4. §§.) Felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság mellőzte a birói gyakorlaton alapuló azt a jogszabályt, hogy a közvetítő jogosítva van a közvetítési díjat követelni, ha a közvetítő további közbenjárásának a mellőzésével, a tulajdonossal közvetlen érintkezésbe lépve vette meg a vevő az általa kínált dolgot, alaptalannak találtatott. A felebbezési bíróság elfogadva az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállást, azt állapította meg, hogy az alperes és L. Zs. közt az adásvételi ügyletet nem felperes, hanem U. Zs. hozta létre, s felperes azt legfeljebb csak ajánlotta L. Z.-nak, és megállapította, hogy alperes és L. Zs. már korábban ismerték egymást, s alperes maga is megkínálta L. Zs.-ot a később megvett házzal, tehát arra, hogy felperes hozza őket össze, szükség nem volt. E tényállás mellett, a mely felülvizsgálati eljárásban irányadó S. E. 197. §-a), helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy felperes a közvetítési díjat jogszerűen nem követelheti, mert az A. alatti kötelező okiratban a kereseti közvetítési díj az ügyletnek létrehozatala esetére, a közvetítéssel járó fáradozás jutalmául igértetett, és mert jogszabály az, hogy valamely ügylet létrejöttének közvetítéséért az előre kikötött díj is más megállapodás hiányában csak akkor jár, ha maga az ügylet egyenesen a díjazást követelőnek közbenjárása létesült: (hasonló értelemben döntött a kír. Curia