A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

ban fentartott, 1881 : LX. L-e/.. 97. íj. szerint igényperekben az igénylő igazolással nem élhet. Ennélfogva a jelen igényperben igénylő felperesek részéről benyújtott igazolási kérelmet, mini törvény által kizártai hivatalból v issza kelleti utasítani. (Kir. Curia [. G. 195 900. 1900 április 28.) 1110. A felebbezési bíróság nem sérteti meg jogszabályt azzal, hogy az alperes ügyvédjének ellenjegyzésével beadott halasztási körcímével szemben, maijának az alperesnek a felebbezési tárgyaláson szóval az iránt előterjesztett kérelme következtében a tárgyalásnak az alperes ügyvédje jelenléte nélkül leendő megtartását elrendelte s a tárgyalást meg is tartotta. (S. E. 185. ry p. és 130. §.) A felebbezési bíróság előtt f. év február hó 1-én tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint személyesen jelen volt alperes azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a tárgyalás képviselőjének jelenléte nélkül megtartassék. Minthogy a S. E. 130. §. értelmében a felebbezési eljárás során a szóbeli tárgyaláson a feleknek ügyvéd által képviseltetése nem szükséges: a felebbezési bíróság nem sértett azzal jogszabályt, hogy az alperes ügyvédjének ellenjegyzésével beadott halasztási kérelemmel szemben magának alperesnek szóval előadott kérelme következtében a tárgyalásnak az alperes ügyvede jelenléte nélkül megtartását rendelte el, és azt meg is tartotta. Alperesnek e miatt előterjesztett panasza tehát nem bír megállható alappal. (Kir. Curia I. G. 122/900. 1900 április 28.) 1111. Az első bíróságnak az a végzése, a melylyel a polgári peres eljárást az alperes ellen a peres ügygyei kapcsolatos büntető eljárás megindítása miatt felfüggesztette, nem tartozik ama per előkészítő végzések közé, a melyek ellen külön felfolyamodásnak nem lenne helye. (S. K. 44. §. 214. §. és 1881 : 59. t,-cz. 52. §.)