A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

378 megbírálható nem lévén, azt a S. E. 204. |-a értelmében feloldani és a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Kir. Curia I. G. 117/900. 1000 április 28.) 1108. A felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályi sértett meg az által, hogy a mikor az eljárás folyama alatt megállapítást nyert az, hogy a felperes részéről a felebbezést az első bíróságnak ítélete ellen, a felperes gondnokság alá helyezése következtében, nem a törvényes képviseletre hivatott gondnok adta be, pusztán az első bíróság ítéletének a gondnok részére leendő kézbesítését rendelte el. (S. E. 185. c) p. és 8. §.) A felebbezési bíróság, a midőn kitűnt, hogy felperes részéről a felebbezés nem a törvényes képviselő részéről adatott be, elrendelte ugyan az elsőbiróság ítéletének a felperes jelenlegi gondnoka részére való kézbesítését, az azonban nem pótolja a S. E. 8. §-ábau foglalt rendelkezések foganatba vételét, mivel a hivatkozott szakasz értelmében az eljárás félbeszakítása mellett értesítendő lett volna a törvényes képviselő arról, hogy jogában áll a megelőző perbeli cselekmények jóváhagyása mellett az eljárás folytatását kérni, vagyis jelen esetben kérni, hogy a közbetett felebbezés következtében az ügy a felebbezési bíróság által tárgyaltassék-e, avagy nem, minélfogva a felebbezési bíróság végzésének feloldása mellett a szabályszerű eljárásra volt utasítandó. (Kir. Curia I. H. 12 900. 1900 április 28.) 1109. Igényperben az igénylő felperesnek nincs joga a felülvizsgálati határidőnek elmulasztása miatt igazolással élni. (S. E. 189., 229 1881 : 60. t.-cz. 97.) A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt a G. E. 189. §. értelmében rendszerint igazolásnak van ugyan helye: minthogy azonban a S. E. 229. §. rendelkezése által hátáivá-