A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

:-S72 milyennel azt az 1875: XXXVII. t.-czikkbe foglalt kereskedelmi törvénynek 278. §. felruházza, alaptalan. A felebbezési biróság által az elsőbíróság Ítéletéből átvett ténymegállapítás szerint Sz. város közönsége a tulajdonát képező <Arpá<l» szálló épületében lévő bothelyiséget, raktárt és lakást nyilvános árverésen kívánta bérbe adni, s a kereset alapját képező A) a. árverési jegyzőkönyvbe foglalt árverési feltételek 2. pontja azt tartalmazza, hogy az árverező a kikiáltási árrrak 10 száztóliját bánatpénzül letenni, azt az árverés után három nappal az egy egész évi bérösszegre kiegészíteni köteles, s ez a biztosítéki összeg az utolsó bérleti év bérösszegébe tudatik be. Továbbá tényül van megállapítva az is, hogy alperes mint egyik árverelő a fenti feltétel mellett tett le bánatpénzül 70 fi tot s évi G00 frttal legtöbbet ígérő maradt. Az árverési feltételekben kikötött és az árverelő által tényleg lelett bánatpénz azonban nem bír azzal a jogi természettel, hogy a legtöbbet igérő árverelő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphet, hacsak ez a visszalépési jog az árverési feltételekben fenn nem tartatott. (Hasonló értelemben döntött a kir. Guria L. G. 414/96. sz. ítéletével.)* A felebbezési biróság tehát annál kevésbbé alkalmazott helytelenül létező anyagi jogszabályt akkor, a mikor alperest az alapon, hogy az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottnak nem tekintette, mivel a nyilvános árveréseknél bánatpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatálylyal, hogy a legtöbbet igérő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen nem bír, az 1875: XXXVII. t.-cz. 278. és 279. §-ai pedig a fenforgó esetre még azért sem alkalmazható, mert az ingatlanok bérlete felett keletkezett szerződésíik a 262. §. szerint kereskedelmi Ügyleteknek nem is tekinthetők. Alperesnek az a további panasza, hogy a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta, illetőleg mellőzte azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint az a fél, a ki a maga részéről nem tesz eleget szerződésbeli kötelezettségének, a másik téltől a teljesítést nem követelheti, szintén alaptalan. Alperes abban találja Sz. városa részéről a szerződési kötelezettség nem teljesítését, hogy a város, a mely az árverési feltételek 17. pontjának tartalma szerint az árverés érvényét a községi kép* Közölve II. kötetben 206, lapon.