A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

kötelezettséget, abból mégis azt a következtetést vonta le, hogy az átvett épületek jókarban tartásának kötelezettsége felperest terheli. Ez a panasz nem bír megállható alappal. Szabályellenes ugyan, hogy a felebbezési bíróság ítéleti indokaiban az 0. P. T.-nek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 21. § által fenn nem tartott 117. §-át hivta fel és habár továbbá téves a felebbezési bíróságnak az az Ítéleti indokolása is, hogy a haszonbérlet tartanul alatt a haszonbérbe adó nem kötelezhető a bérlőnek használatul átengedett épületek helyreállítására még ;d<kor sem, ha arra a haszonbérbeadó köteles, hanem a mennyiben ily épületek egy része használhatlanná vált, ez a körülmény a haszonbérlőnek csak a haszonbérlet megszüntetésére szolgáltat jogos alapot. Mert általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbérbe adó ellenkező kikötés nem létében köteles a bérleményt az egész haszonbérleti időn át állagilag abban az állapotban fentartani, a miben az a haszonbérlőnek átadatott, miből jogszerűen az következik, hogy a mennyiben a leltárilag átvett épületeken szükségkép oly javítások eszközlendők, a melyeknek teljesítése nélkül azok nem használhatók, az épület helyreállítására a haszonbérbe adó a haszonbérlet tartama alatt is kötelezhető. Mindezek mellett a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította, az anyagi jog szabályainak megfelel, mert a fentebb kiemelt általános jogszabály csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a szerződő felek szerződési akarata ettől eltérő megállapodást nem létesített; minthogy azonban a szerződő felek jogviszonyaikat szabadon szabályozhatják és a mennyiben e részben a szerződés egyértelmű akaratkijelentést tartalmaz, a szerződő felek között vitássá vált kérdés eldöntésénél nem az általános jogszabály, hanem az a külön jogszabály az irányadó, a mit a felek akarategysége ilyenül elfogadott. Már pedig a felebbezési bíróságnak panaszszal meg sem támadott, tehát a S. E. 197. § értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint a szerződő felek az épületekre nézve egyértelműleg azt a kijelentést tették, hogy arról, hogy az előbbi haszonbérlő az épületeket a leltárnak megfelelő használatba állapotba hozza, felperes fog gondoskodni, a ki e végből a közötte és az. előbbi haszonbérlő között létesült külön ügyletből kifolyóan kezei között levő összegből 10,000 forintot biztosítékul lekötött, utóbb