A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

l()í)4. A törvény értelmében keletkezett közkereseti társaság nyilvánvalóan jogi személyiségijei bir. (K. T. 61., <>:í-124. §§.) Az igényper érdemi eldöntésére nem birhat befolyással az, hogy az igényelt tárgyaknak lefoglalása miatt a végrehajtási eljárás rendén előterjesztés lett-e beadva, és hogy a beadott előterjesztés el lett utasítva. A közkereseti társaság egyik tagja ellen ennek magán hitelezője által végrehajtás útján lefoglalt olyan tárgyak, a melyek a foglalás idejében a társaság vagyonához tartoztak, a társaság vagyonaként igényelhetők akkor is, ha a közkereseti társaság üzletét tényleg már megkezdette, ezégét azonban a névjegyzékbe csak a foglalás utáni időben jegyeztette be. Az I.-r. alperesnek első sorban az a panasza, hogy a jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy valamely közkereseti társaság jogi személynek tekinthető. Ez a panasz alaptalan, mert a kereskedelmi törvény 61,, 63 — 124. §§. tételes rendelkezései szerint az e törvény értelmében létrejött közkereseti társaság saját czége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, felperesi és alperesi minőségben perben állhat, és általában vagyonbeli jogok és kötelezettségek összességének önálló alanya, tehát nyilvánvalóan a jogi személylyel egy tekintet alá esik. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal mégsem támadott tényállás szerint felperes azon az alapon kérte az igényelt ingókat az I.-r. alperes javára A. S. ellen végrehajtás útján az 1898. évi márczius hó 10. napján történt foglalás alól felmenteni, mert felperes és A. S. az 1897. évi december hó 22. napján a S. a. okirattal «Sz. A. és N.» czég alatt közkereseti társaságot alkottak, és az igényelt ingók a társasági vagyonhoz tartoznak, következőképen A. S. magánhitelezői azt a vagyont a keresk. törv. 95. §. szerint biztosítás vagy kielégítés végett igénybe nem vehetik. Az I.-r. alperesnek a panasza, hogy felperes ugyanezen az alapon a foglalás ellen előterjesztéssel élvén és ez az előterjesztés