A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

bizonyítottnak elfogadotl ténykörülmény megdöntésére nem alkalmas. E szerint tehát a perújítás megengedhetőségének megbirálásánál csak az bírhat jogi jelentőséggel, hogy a perújítással élő fél az alapperben hozott kedvezőtlen ítélet megváltoztatása végett használt-e már ugyanazon a czímen perújítást, de nem egyúttal az is, hogy a használt perújítás milyen eredményre vezetett, minek következtében helyes a felebbezési bíróságnak a megtámadott ítéletében kifejezésre jutott az a jogi felfogása, hogy az a fél, a ki új bizonyíték alapján, már egy ízben élt perújítással, e czímen többé perújítást nem használhat. (Kir. Curia I. G. 32/900. 1900 márczius 13.) 1090. A törvénytelen gyermeknek anyja gyermeke tartásdíját ennek természetes atyja ellen saját személyében ott is jogosítva van érvényesíteni, a hol az osztrák polgári törvénykönyv van hatályban. (O. P. T. 168. §.) (Erd. e.) Felperesnek a csatlakozási kérelmében, illetve válasziratában előterjesztett panasza, mely szerint őt a felebbezési bíróság a tartásdíj iránti keresetével jogszabály megsértésével utasította el, és jogszabály megsértésével szüntette meg a per és felebbezési költséget, alapos. A felebbezési bíróság felperest az általános osztrák polgári törvénykönyv 166. és 167. §-aira hivatkozással abból a téves nézetből kiindulva, utasította el tartásdíj iránti keresetével, hogy a törvénytelen gyermek anyja a természetes atya ellen saját nevében nem, hanem csak a gyermek nevében mint törvényes gyámja léphet fel gyermektartásdíj iránt keresettel. Téves pedig ez a nézet azért, mert az általános osztrák polgári törvénykönyv 166. és 167. §-ai alkalmazásának esete itt fenn nem forog, az említett törvény 168. §-a értelmében pedig a törvénytelen gyermek nevelése rendszerint az anyát illeti és a tartás költségét ily esetben is a természetes atya köteles viselni, a miből önkényt következik, hogy a törvénytelen gyermek anyja a tartás költségét a természetes atyától saját személyében is jogosítva van követelni. Egyébiránt felperesnek a felebbezési