A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

334 időközökben fizetendőnek jeleztetett és a teljes fizetés megtörténtéig felperes tulajdonjoga fentartatott, a felek egyenesen az iránt fejezték ki szerződésszerű akaratukat, hogy a váltónak adását fizetésnek nem tekintik; és mert F. J. és G. I. már azzal, hogy saját czéljaikra nyomdai felszerelést vettek és ezt üzembe vették, illetve üzemben tartották, a keresk. törv. 3., 64., 87. §§. rendelkezéseihez képest úgy tekintendők, mint a kik ketten kereskedelmi társaságot alkottak, az ekként megalakultnak tekintendő kereskedelmi társaság tehát azzal, hogy utóbb magát a czégjegyzékbe bevezettette, nem szűnt meg és nem vált egy más jogi személylyé ; következésképen a czég bejegyeztetése által annak a kereskedelmi társaságnak vagyoni viszonya változást nem szenvedhetett és így a szóban forgó nyomdai felszerelés az immár bejegyzett czég által működő kereskedelmi társaság birlalatában ezután is változatlanul ama jogi állapottal maradhatott meg, a mely jogi állapot az 1—3 a. okiratba foglalt szerződésszerű akarat elhatározásnak megfelel. Az eladó részéről a tulajdonjog fentartásának a vételár teljes kifizetéséig kikötése az egyébként befejezett adásvételi szerződésnek elhalasztó feltétele és így annak a kikötésnek e feltételhez képest csak az a hatálya, hogy a vételárnak meghatározott módozatok mellett kifizetése elmulasztása esetében eladó a vétel tárgyát vevőnek átadni nem köteles, esetleg a vevőnek átadott vételi tárgyat a vevőtől visszaveheti, illetve ama kifizetés megtörténtéig vevő a vétel tárgyával sajátjaként és az eladó hátrányára nem rendelkezhetik, az a kikötés tehát nem bir a kötbér jogi természetével is magára arra a kikötésre nézve az uzsora törvénynek csupán a hitelezés iránt fennálló rendelkezése nem alkalmazható. A szóban forgó kikötés tényleges alkalmazása esetében felmerülhet ugyan az a kérdés, hogy az eladó a vétel tárgyának jogosult megtartása illetve visszavétele mellett az esetleg már kapott vételári részletet egészben vagy részben szintén megtarthatja-e? és ez utóbbi kérdésnél esetleg alkalmazásba jöhetnek a kötbérre vonatkozó jogszabályok avagy az uzsora törvény rendelkezései is, azonban mindezek a kérdések a jelen perben megoldást már csak azért sem nyerhetnek, mert a jelen igénypernek csak az a tárgya, hogy magára az igényelt ingónak állagára nézve van-e felperesnek tulajdonjoga vagy olyan igénye, a mely anyagi tartalmánál fogva jogszerű akadályul szolgálhat arra, hogy az igényelt ingó végrehajtási árverés alá vo-