A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

335 nassék és ez által a végrehajtást szenvedő hitelezőinek kielégítésére fordít tassék. Az 1 — 3 a. okiratok és különösen az 1. a. okirat ama tartalmából, hogy az eddigi tartozások összevonásával állapíttatott meg a hátralékos vételár, illetve a vevők összes tartozása kifejezetten öszszevonatott, nyilvánvaló az, hogy a felek az ama okiratokban foglalt vételeket egységes ügyleteknek tekintettek; ama vételi ügyletek olyan megosztása tehát, hogy az esetleg történt vételári részletfizetés által a vétel egyes tárgya a szóban forgó tulajdonjogi fentartás kikötése alól feloldottnak tekintessék, helyet nem foglalhat, de ez iránt alperesi részről úgyszintén arra nézve, hogy ama vételeknél ÍI szerződő felek szándéka egyenesen és kifejezetten a hitelezők megkárosítására irányult, a felebbezési bíróság ítéletéből avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetszőleg védelem elő nem terjesztetett és ténybeli adat fel sem hozatott, mindezek iránt tehát már csak a felülvizsgálati kérelemben felhozottak a S. E. 197. §. szerint tekintetbe nem vehetők. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint az igényelt ingók azonosok az 1—3 a. okiratban foglalt felszereléssel és harmadik személy tényleges birlalatába nem kerültek, de felperes ama okiratokban foglalt vételárt a vevőktől teljesen meg nem kapta, illetve vevők a váltót tényleges fizetés mellett magukhoz nem váltották, ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy az igényelt ingókat a foglalás alól felmentette. (Kir. Guria I. G. 28/99. 1900 márczins 7.) 1086. A vállalkozó czégnek a névjegyzéki kivonat szerint a felperes levén kizárólagos birtokosa, habár a czég időközben a czégjegyzékben töröltetett, az ellenkezőnek bizonyításáig a felperes tekintendő annak, a kit a megszűnt czégnek jogai és kötelezettségei illetik, a czéget megillető követelések érvényesítésére is tehát a felperesnek kereshetőségi joga van. A felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül mellőzhette az olyan ténybeli állításokra nézve ajánlott bizonyítás felvételét, a melynek ellenkezőjére nézve a per összes anyagának méltatásával meggyőződését már megalkotta. (S. E. 64. §.)