A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

és a már fent kiemeltek szerint a felebbezési bíróság a megállapított tényekből helyesen állapította meg, hogy felperest terheli s késedelem a miatt, hogy a szerződésben meghatározóit mennyiségben ;i megvett fái ál nem vehette; másrészről pedig a szerződésnek felhívott 8. pontja szerint a lelek a biztosítékul letett összegnek elvesztését nem a felperesnek a szerződéstől \;iló visszalépésétől, hanem a szerződési határidő be nem tartásától tévén függővé, önként megdől felperesnek az az ri velesc, hogy ;i biztosíték czímén letett összeg bánatpénz jellegével bírhatna. Annálfogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, hogy felperes keresetének jogszerű alapja hiányzik a szerződő felek akaratából kötbér jellegével felruházott biztosíték visszakövetelésére. (Kir. Guria G. 17/99. 1900 márczius 6.) 1084. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződésben mayára vállalta általában véve a megyei és községi adók fizetésének kötelezettségét és e kötelezettsége nemcsak a haszonbérleti szerződés megkötésekor kivetett ilynemű adók viselésére, hanem a később kivetendőkre is kiterjed, következőleg az útadót is viselni köteles, habár ezt későbbi törvény hozta is be. Ügyállás: A felperes kir. kincstár bizonyos ingatlanokat alperesnek haszonbérbe adván, kikötötte magának, hogy mindennemű állami, megyei és községi adókat alperes haszonbérlő visel. Az időközben az 1890 : I. t.-czikkel behozott útadó fizetését alperes nem teljesítette, ez iránt alperes a kir. kincstár által bepereltetvén, a felebbezési bíróság alperest fizetésre kötelezte, s felülvizsgálati kérelmével a kir. Guria is elutasította: Alperes azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mivel szerinte a felebbezési bíróság a haszonbéri szerződéseknek oly értelmet tulajdonított, mely ellenkezik a szerződő feleknek azokban kifejezett akaratával. A szerződések ugyanis alperes szerint kifejezetten megállapítják, hogy ő csak azokat a megyei és községi adókat tartozik megfizetni, melyek a bérlemény tárgya és a kincstár bérjövedelme, vagy ezek után járó állami adó alapján vettetnek ki,