A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

megelőzően 30 nappal előre tudatni tartozik, addig pedig; míg a megfelelő forgalmi tőkét le nem teszi, a fa elszállítását alperestől ÍM'in követelheti. E szerint a szerződési megállapodásoknál fogva alperes szállítási kötelezettsége az egyes szállítmányokra nézve csak akkor állott elő, ha a szállítandó fa értékének megfelelő forgalmi tőke alperes pénztáránál előzőleg letétetett, miért is felperes feladatában állott a megrendelést úgy irányítani, és alperes rendelkezésére oly mennyiségő forgalmi tőkét bocsátani, hogy a szállítás a szerződésben meghatározott idő alatt akadálytalanul befejezést nyerhessen. Tevés tehát felperesnek a szóban forgó szerződésre alapított az az érvelése, hogy a meghatározott forgalmi tőke letételére kötelezettsége csak akkor állott be, a mikor alperes a megrendelésre a fát a vasúti állomáshoz behordatta és összerakatta, mert a szerződés ily kijelentést nem tartalmaz, hanem épen ellenkezően alperes szállítási kötelezettségét a megfelelő forgalmi tőke letételének előfeltételétől tette függővé. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint a felperes által alperes pénztáránál letett forgalmi tőke a részére szállított és általa átvett 600 köbméter faáruval teljesen kimeríttetett, és felperes annak pótlásáról alperes felhívása és sürgetése ellenére nem gondoskodott. Minthogy továbbá alperes a 2. sz. a. értesítéssel a szállítást nem feltétlenül tagadta meg, hanem azt a forgalmi tőke befizetésétől tette függővé, és minthogy végül a megállapított tényállás szerint felperesnek azt az ajánlatát, hogy a szerződésben megállapított határnap az 1898. év végéig elhalasztassék, és az egyes szállítmányok ára csak a fa tényleges átvételekor legyen kielégíthető, alperes megbízott erdőmestere alperes nevében el nem fogadta, hanem annak csak pártolását igérte meg, ellenben alperes város a tett ajánlatot határozottan visszautasította, annálfogva, minthogy a felebbezési bíróság Ítéletében nincs megállapítva az, de a felperes a tárgyalás folyamán fel sem hozta, hogy a szerződés teljesítését utólag kellő időben megajánlotta volna, helyes a felebbezési bíróságnak a megállapított tényállásból vont az a jogi következtetése, hogy felperest a szerződésből folyó jogi kötelem teljesítésében késedelem terheli, ennek következtében tehát felperes a K. T. 353. §. alapján kártérítést nem követelhet, ellenben