A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

306 dés szerint a részvénytársaság díjul 6000 forintot lefizetett alperesnek és kiköttetett, hogy ha alperes a már felvett 6000 forint ellenében a hirdetést nem teljesítené, vagy a szerződési megállapodást megszegné, az előre fizetett hirdetési díjnak a még nem teljesített hirdetés után járó részét a részvénytársaságnak visszafizetni tartozik. A részvénytársaság a három éven belül felszámolás alá kerülvén, perli alperest a 6000 frtnak még fel nem dolgozott része visszaadása iránt azon az alapon, hogy felperes felszámolás alá kerülvén, működését beszüntette és így hirdetéseket többé nem ragasztathatott fel, tehát alperes a szerződési kikötéshez képest e fel nem dolgozott díjat visszaadni köteles, de alperes ezzel a díjjal nem is gazdagodhatik. (A további tényállás a kir. Guria határozatának indokaiban foglaltatik.) A felebbezési biróság marasztaló Ítéletét a kir. Curia feloldotta a következő okokból: Alperes a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt támadja meg; e részben alperesnek panasza lényegileg alapos. A felebbezési biróság ítélete szerint ugyanis felperes keresetét az A. a. okiratra nevezetesen arra alapította, hogy alperes a felperes részvénytársaságtól 6000 frtot vett fel azért, hogy a felperesi részvénytársaság hirdetéseit kiragaszsza, azonban a felperesi részvénytársaság az 1896. évi november hó 15. napján felszámolás alá kerülvén, működését beszüntette, s így hirdetéseket többé nem ragaszthatott fel, addig az ideig pedig 6000 frtból alperesnél 3110 írt 73 krt dolgoztatott fel, és minthogy az A. a. okirat 6. pontja szerint a hirdetés nem teljesítése esetén a még nem teljesített hirdetésért az előre lefizetett díj felperesnek visszajár, de alperes az előre felvett összeggel nem is gazdakodhatik, alperes a 6000 frtból még fel nem dolgozott 2889 frt 27 krt visszafizetni köteles. A felebbezési biróság az A. a. okiratot alakilag és tartalmilag valónak fogadta el, a felek között ekként okiratba foglalt jogviszony meghatározására e jogviszonyból keletkezett jogok és kötelezettségek megállapítására, úgyszintén jogvita eldöntésére tehát az A. a. okirat az irányadó. Az A. a. okirat tartalmánál fogva a felperesi részvénytársaság és az alperes között az iránt jött létre visszteher szerződés, hogy a felperesi részvénytársaság az alperesnek 6000 frtot lefizetvén, ezért köteles volt alperes az 1896. évi április hó 8. napjától kezdődő három éven keresztül a felperesi részvénytársaság hirdetéseit meghatározott módozatok és tarifa szerint kiragasztatni, a felperesi részvénytársaság pedig köteles volt ahhoz képest a hirdetményezést alperes-