A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

307 nél teljesíttetni, és hogy ha a felperesi részvénytársaság ama 6000 írton felül telje sítetne alperesnél hirdetményezést, ezért alperesnek meghatározott módon külön díjat fizetni köteles, következésképen az a 6000 frt jogilag a felperesi részvénytársaság által alperesnél megrendeli munkának cinre kiűzetett díja. A felebbezési bíróság tényállása szerint alperes már korábban 60 darab összesen 6000 frt névértékű felperesi részvénytársasági részvényt jegyzett és a részvényekre 1800 frtot befizetett; továbbá az A. a. okiratban kitett 6000 frt alperes részére akként egyenlítetett ki, hogy felperesi részvénytársaság részéről alperes hozzájárulásával ama 60 darab részvény még be nem fizetett 4200 frtnyi névértéke alperes javára elkönyveltetett, erről alperesnek ama 60 darab részvény egész névértékének befizetett voltára vonatkozó elismervény adatott és ama 60 darab részvény már befizetett 1800 frt névértéke alperesnek készpénzben visszaadatott. E tényállás mellett tekintettel arra, hogy kereskedők között a kölcsönös követeléseknek megegyező elhatározással történt elkönyvelése az ekként elkönyvelt kölcsönös követelésekre nézve egyaránt a tényleges fizetés jogi hatályával bír, jogszerűen következik az, hogy alperes részéről ama 60 darab részvény egész névértéke jogilag befizetettnek és a felperesi részvénytársaság részéről az A. a. okiratban kitett 6000 frt alperes részére jogilag kifizetettnek tekintendő, és hogy ilyen körülmények között az A. a. okiratba foglalt ügylet az alperes részvényesi minőségéből jogilag független és önálló szerződés, a minek hatályára nézve tehát alperesnek az a részvényesi minősége jogilag befolyással nem lehet, s így alperesnek ez a minősége a jelen perben a felek bármelyikének hátrányára vagy előnyére jogilag nem szolgálhat. Az A. a. okiratba foglalt visszterhes szerződésnek ebbeli jogi természeténél fogva felperes attól a szerződéstől egyszerűen el nem állhat, az előbbi állapot visszaállítását és ezek alapján az előre adott díjnak még fel nem dolgozott része visszaadását alperestől egyszerűen nem követelheti. Ezekhez felperesnek esetleg joga lehetne ugyanakkor, ha azokhoz való jogosultsága szerződésileg kiköttetett volna, vagy ha a szerződés további teljesülése az alperes jogellenes ténykedése következtében hiúsult volna meg, avagy ha a szerződés további teljesülése tekintetében felperes részéről szükséges szerződésszerű szolgáltatás felperesre nézve jogilag számításba vehető módon lehe20*