A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XXXIV 59. §. Felfolyamodás a másodbirósági végzések ellen. A kir. törvényszék végzései ellen a jogorvoslatnak kérdése ahhoz képest, hogy a kir. törvényszék a felebbezési eljárás során első fokban, vagy a kir. já­rásbíróság végzését felülvizsgálva másodfokban hozta-e végzését? 1133. 425. Lásd : S. E. 184. és 214. §§-nál. 61. §. Az igazolás. A felülvizsgálati kérelemnek a kir. Guria részéről elkésetten történt be­adása miatti visszautasítása esetén az igazolási határidő a kir. Guriának vissza­utasító határozata hozatalának napjától számítandó. 1106. 374. Lásd : S. E. 189. §-nál. 69. §. A perújítás. Perújításnak helye van olyan új bizonyíték alapján, a mely annak bebizo­nyítására szolgál, hogy az alapperben marasztalt alperesnek az alapkereset megindítása idejében beszámításra alkalmas ellenkövetelése állott fenn. 992. 145. Akkor is, ha a perújítás meg nem jelenés miatt hozott Ítélet ellen hasz­náltatik, a perújítással élő alapperbeli alperes köteles az alapperben nem hasz­nált olyan bizonyítékot felhozni, a mely alkalmas az alapperben megállapított tényállásnak megdöntésére, következőleg a perújító alperes puszta tagadásával nem szoríthatja a felperest követelése jogosságának kimutatására. 1006. 171. Az a fél, a ki új bizonyíték alapján a pert már egy ízben újította, ugyan­csak új bizonyíték alapján azt még egyszer nem újíthatja meg akkor sem, ha előző perújítási kérelme következtében az ügy érdeme felett határozat nem hozatott, hanem perújítási kérelmével a perújítás meg nem engedése okából, az ügy érdemi vizsgálata nélkül el lett utasítva. 1089. 342. A perújítás megengedhetőségének kérdésénél nem bir jelentőséggel, hogy a perújítási kérelem alapjául szolgáló okirat mikor állíttatott ki, hanem az, hogy az abban felhozott tények, vagy az abban foglalt jogügylet mikor ke­letkezett. 1036. 230. A perújító felperesnek ez alapperben joga lett volna törvénytelen gyer­mekének tartásdíját ennek 14 éves életkoráig az alperestől mint természetes atyától követelni s így a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt az által, hogy a perújítás rendén a felperesnek előterjesztett kereseti kérelme követ­keztében a gyermektartásdíjat a gyermek 12 éves életkorának betöltésétől a 14-ik életévéig is megítélte, holott ez a követelés az alappernek tárgyát nem képezte. 1088. 341. A mennyiben felperes perújítással az ügyvéd hibája és új bizonyíték

Next

/
Oldalképek
Tartalom