A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

17 Ebből következik, hogy a felebbezési bíróság nem sértett lényeges eljárási szabályt az által, hogy meggyőződésének megalkotásánál a 2. r. felperes St. B. közt ugyanazon ingókra nézve lefolyt igényperben kivett oly tanuk vallomását, és figyelembe vett, a kik ebben a perben kihallgatva nem voltak. Az pedig, hogy a felebbezési bíróság meggyőződése előidézésének okait az Ítéletben elő nem adta volna, alperes sem panaszolja. (Kir. Cuiia I. G. 269/99. 1899 szeptember 22.) 944. Az, a ki mint az atyai hagyaték kizárólagos örököse, a már szintén meghalt anya mint hitelező nevére kiállított adóslevélen alapuló kintlevő követelést, az anyának második házasságból született gyermeke irányában, az atyja hagyatékához tartozó vagyonként igényel, azt tartozik bizonyítani, hogy az adóslevélen alapuló követelés tárgya az atyja vagyonából jutott a közös anya útján az adós birtokába. Annak megállapítása, hogy bizonyos kintlevő követelés mely örökhagyó hagyatékához tartozik, az arra alkalmas ténykörülményekből jogi következtetés útján történvén, nem ténykérdés. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt erre irányuló téves kijelentés azonban a felülvizsgálati kérelem helytadására alapul nem szolgálhat, ha a felebbezési bíróság ítéleti döntése egyébként helyes. (S. E. 185., 197. §§.) Ügyállás : Felperes apja meghalván, felperesen kivül más gyerek nem maradt; az anya javára özvegysége alatt H. Gy. 660 forint kölcsönről kötelezvényt állított ki és e 660 forint erejéig a zálogjog az adós ingatlanára az anya javára kebeleztetett. Az anya utóbb férjhez ment az adós H. Gy-höz, de mindketten meghaltak és házasságokból csak egy kiskorú gyermek maradt, kit felperes perelt, hogy az apja utáni örökség erejéig a 660 forintot megíizesse, állítván, hogy a 660 forint nem a közös anya, hanem felperes apjának vagyona volt; a felebbezési bíróság azonban az utóbbi körülményt bizonyítottnak nem találta. A per alatt H. Gy. ingatlana más hitelező által elárvereztetvén, a 660 forint kamatával együtt soroztatott, de mert a jelzálogos hitelező anya meghalt, a birói letétben visszatartatott. A felebbezési bíróság a bírói